;

Oroszország;Brüsszel;szankciók;EU-csúcs;

- A gázárkorláttal kapcsolatos végső döntés az energiaügyi minisztereké

A Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfők politikai és gazdaságpolitikai kérdésekről tárgyaltak csütörtökön, amelyek egy részéről lapzártakor még vitatkoztak. 

Szó volt a magas energiaárak letörésének lehetőségeiről és az állami támogatások globális versenyéről, amely azzal fenyeget, hogy az uniós cégek hátrányba kerülnek és leállítják vagy visszafogják a beruházásokat. A régóta vitatott gázárkorláttal kapcsolatban a végső döntést az energiaügyi miniszterekre bízzák, akik hétfőn üléseznek Brüsszelben.

Napirendre került a tanácskozáson az EU kilencedik szankciós csomagja Oroszországgal szemben, amelynek elfogadását elsősorban a műtrágya-export körüli huzavona akadályozza. Nyugat-európai országok egy csoportja azt szeretné, ha a kiviteli akadályokat felszámolnák, és így a fontos termék eljutna az éhínséggel fenyegetett harmadik országokba. A lengyelek által vezetett kelet-európai “héják” viszont attól tartanak, hogy a kivételezés végső soron a Kremlnek kedvezne. A problémát az okozza, hogy bár az orosz műtrágya exportját nem sújtják európai szankciók, a szektorban érdekelt orosz oligarchák feketelistán vannak, ami miatt a szállítmányaik az európai kikötőkben rostokolnak. Az uniós csúcstalálkozó résztvevői végül brüsszeli nagyköveteikre bízták, hogy találjanak megoldást, és véglegesítsék az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb csomagját.

A vezetők jóváhagyták Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát, és arra ösztönözték a nyugat-balkáni országot, hogy véglegesítse alkotmányos és választási reformját, hajtsa végre a brüsszeli ajánlásokat, különös tekintettel a korrupció és a szervezett bűnözés, a migráció kezelése és az alapvető jogok biztosítása terén.

A csúcstalálkozó kezdetén a résztvevők a hagyományoknak megfelelően meghallgatták Roberta Metsolát, a korrupciós botrányba fulladt Európai Parlament elnökét. A politikus beszédében azt ígérte, hogy felülvizsgálják a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikat, miután kiderült, hogy Katar kenőpénzzel vásárolhatott meg volt és jelenlegi képviselőket. Közölte, hogy átfogó reformokat fog bevezetni a Katargate-hez hasonló korrupciós ügyek elkerülésére, bár, tette hozzá, mindig lesznek olyanok, akik azt gondolják, hogy egy zsák pénz megéri a kockázatot. “Az autokratikus kormányokhoz kötődő személyek” igyekeznek aláásni az uniós demokráciát, hangoztatta az EP elnök az állam- és kormányfők előtt.

A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet - írják.