;

ENSZ;Irán;tüntetések;

- Precedens értékű ENSZ-döntés született, amikor megszavazták Irán azonnali kizárását a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságából

Kína és Oroszország „természetesen” Irán kizárása ellen szavazott.

Példa értékű és előzménytelen döntést hozott az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC), amikor szerdán megszavazta Irán azonnali kizárását az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságából (CSW) a két hónapja tartó tüntetések leverése miatt. Az iszlám köztársaságot eltávolító határozat a teljes mandátum – 2022-2026 – idejére érvényben marad, ehhez hasonló lépés még sohasem történt a világszervezetben.

Az Egyesült Államok által kezdeményezett szavazás során 29 igen, 8 nem, valamint 16 tartózkodás mellett született meg a döntés.

Kína és Oroszország „természetesen” Irán kizárása ellen szavazott, India pedig tartózkodott.

Washington „csúnya foltnak” nevezte Irán tagságát ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságában, amely a nemek közötti egyenlőség előmozdításának és a nők szerepe erősítésének első számú ENSZ-szervezete, ezért eltávolítására szólított fel. Az európai államokon túl, Izrael, Kanada és Japán is támogatta a felvetést, tekintettel arra, hogy a nők szabadságáért szervezett tüntetések a vallási rendszer elleni mozgalommá duzzadtak, amely az 1979-es iszlám forradalom óta példa nélküli ellenállással néz szembe és ugyancsak példa nélküli megtorlással válaszol. Amint arról lapunk is következetesen beszámolt, a szeptember közepén az erkölcsrendészet fogságában, bántalmazás eredményeképpen elhunyt 22 éves Mahsza Amini halálát követő felkelést gyakorlatilag vérbe folytja a teheráni teokratikus rezsim, halálos ítéleteket hoz és hajt végre.

Teherán és a határozat ellen voksoló Oroszország valamint Kína azonban tagad és vádol, miközben Amerikára mutogat és kettős mércét emleget.

Az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHR) civil szervezet szerint szeptember 16. és december 7. között összesen legalább 458 embert, köztük 63 gyermeket és 29 nőt öltek meg az iráni tüntetések leverése során, közel 20 ezer embert vettek őrizetbe, kettőt már kivégeztek és még 23 aktivista vár halálos ítélete végrehajtására. Az iráni küldöttség ennek dacára elutasította az ENSZ állásfoglalást, amely szerinte „koholt állításokon alapul”.

Teherán a szavazás után közleményben támadta az Egyesült Államokat és Izraelt, utóbbit szisztematikus – a nyugat által támogatott - apartheiddel és azzal vádolva, hogy elnyomja a palesztin nőket, Washingtont pedig azért, mert állítólag „folyamatosan és törvénytelenül támogatja az izraeli rezsimet, amely évtizedek óta erőszakos cselekményeket követ el a palesztin nők és lányok ellen”. A Reuters szerint a bizottsági tagsággal nem rendelkező palesztinok is tiltakoztak Irán kizárása ellen és nyílt levélben fejezték ki szolidaritásukat a tüntetéseket épp vérbe fojtó, a közel-keleti terrorcsoportokat finanszírozó teheráni rezsimmel.

Az Ukrajna elleni háborúban mindinkább Irán haditechnikai segítségére szoruló Oroszország azzal érvelt Teherán védelmében, hogy minden államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is „fenntartani a közrendet”, a határozatot megszavazó államok pedig képmutatók. A Moszkvát képviselő Genagyij Kuzmin George Floyd halálát követő, a rendőri erőszak elleni amerikai zavargásokkal vont párhuzamot, hozzátéve, hogy akkor senki sem kérdőjelezte meg az Egyesült Államok bizottsági tagságát. Holott a két történet között semmi hasonlóság nincs, hiszen az USA-ban nem fojtották vérbe a megmozdulásokat, nem börtönöztek be és nem végeztek ki senkit véleménynyilvánítás miatt, Putyin rezsimje ezúttal is kommunikációs fegyverként használja a dezinformációt.

A döntés egyelőre nem arat osztatlan sikert.