Azzal a feltétellel kapott európai perspektívát, azaz tagjelölti státust júniusban Ukrajna (Moldovával együtt), hogy az ország számos további fontos reformot fog végrehajtani, több alapvető törvényt fog elfogadni. Az uniós tagjelöltség elnyerése, amelyre több balkáni állam évek óta várakozik, az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós válasz volt, hiszen egyik ország sem tesz eleget a feltételeknek.
Ukrajna neki is fogott az EU által elvárt lépések gyorsított megtételéhez, a kijevi parlament kedden elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló, illetve a médiatörvényt. Mindkét jogszabály Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik előfeltételeként tételesen szerepelt a hét elvárás között. Az érintettek azonban mindkét törvényt kifogásolják.
Az előző Porosenko-adminisztráció idején megszavazott jogfosztó és kisebbségellenes oktatási valamint nyelvtörvény módosítására Zelenszkij elnök még 2019-es választási győzelme után azonnal ígéretet tett, és nem is rajta múlt, hogy 2021. januárjában mégis hatályba lépett a nyelvtörvény. A Zelenszkij csapat akkor a nemzeti kisebbségek helyzetét szabályozó törvény megalkotását ígérte meg, a konzultációk még tavaly megkezdődtek, az előzetes javaslathoz a nemzeti kisebbségek képviseletei számos módosítást nyújtottak be a bizottságnak. A február 24-én kezdődött orosz agresszió fejre állította a törvényhozás normális működését, de a kérdés nem került le napirendről. Az EU az integráció feltételeként nevezte meg a nemzeti kisebbségek törvényének elfogadását, s azt végül gyorsított eljárásban kedden meg is szavazta a kijevi parlament. Zelenszkij már márciusban arról beszélt, hogy Ukrajnában nincsenek többé nemzeti kisebbségek csupán közösségek, így a jogszabály is ezt a terminust használja, ellentétben a nemzetközi szabványokkal.
Az elfogadott kisebbségi törvény Ukrajna nemzeti kisebbségeinek az önazonosításhoz, a nemzeti közösségek (kisebbségek) nyelveinek használatához, az oktatáshoz, a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvételhez való jogait biztosítja, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szerint azonban inkább csak deklaratív jelleggel. Az elnökségének közleménye azt kifogásolja, hogy bár a kisebbségi szervezetek – nem csak a magyarok - számos elemzést és javaslatot tettek, ezek egyike sem köszön vissza az elfogadott törvényből. Szövegszerűen számos újítás is bekerült a törvénybe, szellemisége, deklaratív jellege nem változott, „nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az Alkotmány rendelkezései, illetve Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához”, állítja az UMDSZ közleménye. Azt kifogásolják, hogy a jogszabály nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a kisebbségi jogok érvényesítéséhez és védelméhez, „még azokra a jogszabályi keretekre sem utal vissza, amelyek Ukrajna törvényhozásában jelen vannak”.
Az egyelőre homályos, hogy e jogok szavatolása sz Ukrajna lakosságának legalább egy negyedét kitevő oroszok számára is biztosított lesz, az előző, 2017-ben illetve 2019-ben elfogadott jogfosztó törvények ugyanis elsősorban az orosz nyelvhasználatot és oktatást célozták.
A médiatörvényt ukrán újságírók bírálják, mindenekelőtt a nyolctagú Nemzeti Televízió- és Rádiótanácsnak biztosított széles hatáskörök miatt. (A tagokat egyenlő arányban az államfő illetve a parlament delegálja.) Az új törvény alapján a tanács nemcsak bírságokat szabhat ki, hanem bírósági határozat nélkül 30 napra blokkolhatja az online médiát ismételt szabálysértés esetén. A végleges tilalom és az engedély visszavonása továbbra is csak bírósági úton lehetséges, jegyezte meg a dpa. A német hírügynökség hozzátette: az ukrán igazságszolgáltatás azonban nem tekinthető függetlennek.
Az orosz inváziót megelőzően Zelenszkij elnök a jogi eljárások megkerülésével bezáratta az oroszbarátnak tartott televíziós csatornákat és blokkolta a hírportálokat. A háború kitörése után korlátozták a Zelenszkij ellenfele, Petro Porosenko exelnök tulajdonában lévő hírcsatornák terjesztését.
