„Nincs olyan reggel, amikor munkába menet a Boráros téren áthaladva ne jutna eszembe Tóth Árpád Körúti hajnal című verse, amelyben lila dalra kel egy nyakkendő és a Nap arany csókot dob egy munkáslány kezére. Miként Tóth Árpád versében megelevenedik a Nagykörút a felkelő nap első sugaraiban, úgy kel életre N. Kósa Judit könyvében Pest főutcája. Megismerhetjük belőle a Nagykörút születésének történetét, az első házak építőmestereit, a gangok mögé is bepillanthatunk, lakásokba, bérleményekbe, újra átélhetjük a körúti mozik hangulatát, és eszünkbe juthat, kinek mi volt a kedvence a Vajassütemények Boltjában.”
Megjelent lapunk munkatársa, N. Kósa Judit Nagykörút című várostörténeti könyve, amelyet a Madách Színház Tolnay Szalonjában mutattak be szerda este. (A Madách Színház helyén épült fel a Nagykörút első kétemeletes háza 1872-ben Limburszky József tervei alapján, a helyszínválasztás tudatos volt.) Bár a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese, Kovácsné Koreny Ágnes szabadkozott, hogy a könyvtáros létére egy színházban verssel kezdi a könyv méltatását, N. Kósa Judit írásainak ismerői ezt helyénvalónak tarthatják. A szerző irodalmi igényességgel ír – mint az tapasztalható a lapunkban megjelenő Lelőhely sorozatában, vagy tapasztalható volt a Népszabadság Képmentő rovatának írásaiban –, de emellett kerüli az olyan jól hangzó, ámde pontatlan információk közlését, amelyeket időnként egy-egy várostörténeti sétán is hallhatunk.
A könyvet megjelentető Városháza Kiadó vezetője, Schiffer János beszámolójából kiderült, ő is N. Kósa Judit írásainak rajongója. A könyv másfél év munkája, a kiadó e kötettel köszönti a 2023-ban 150 évfordulóját ünneplő Budapestet. Majd Török András művelődéstörténész kérdezte a szerzőt, aki példával is szolgált arra, miként válhatnak terjedhetnek téves várostörténeti információk. Török András például úgy tudta egy neves dokumentumfilmestől – akit megcsalt az emlékezete –, hogy a Décsi mozi csengetős mozi volt, pedig valójában Décsi Gyula vezette be a legújabb nyugati szokásokat – helyjegy, este tíz órás vetítés – a premiermozijában. A Décsi egyébként az 1921-es mozirevízió – a kor trafiktörvénye – kapcsán került szóba, amikor az állam mindenkitől visszavonta moziengedélyt és jutalomként adta át olyanoknak, akik közel voltak a tűzhöz. Az élet persze mindent visszarendezett néhány év alatt, a mozik visszakerültek a szakemberekhez.
A könyv két részből áll: az első részben megismerhetjük a Nagykörút történetét – az utazás történetéről Legát Tibor, a vendéglátáséról Saly Noémi írt egy-egy fejezetet –, míg a második részben a Margit hídtól a Petőfi hídig tehetünk várostörténeti sétát. (A könyv képszerkesztője lapunk munkatársa, Erdős Dénes.) N. Kósa Judit egyébként nem állítja, de erősen feltételezi: a Nagykörút megszületését Andrássy Gyula döntötte el, akit e tekintetben a Párizsban eltöltött évei inspirálták.
Infó:
N. Kósa Judit: Nagykörút – Történelmi séta Pest főutcáján
Városháza Kiadó, 2022
