Nemrégiben hangos vita alakult ki azt követően, hogy Baranyi Krisztina nem volt hajlandó szóba állni a Pesti Srácok munkatársával az ATV kamerái előtt. "Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy elmondhasd" - ezzel a Voltaire-nek tulajdonított szállóigével (bár valójában nem ő mondta) lehet a legplasztikusabban érzékeltetni a ferencvárosi polgármesterrel ezt követően párbeszédbe bocsátkozó Fürjes Balázs álláspontját, melyet a kormánypárti politikus ugyancsak a tévéstúdióban igyekezett Baranyival szemben több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel megvédeni.
Nem szándékom, hogy ebben a vitában igazságot tegyek, bár tartok tőle, a fideszes trollhadsereggel szemben nem is tudnék. Inkább egy másik aspektusra szeretnék Fürjes Balázs ellentmondásos álláspontja kapcsán rávilágítani.
Államtitkár úr szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem baloldali privilégium. De - lássuk be -, akkor jobboldali sem lehet. És ha ezen elvek mentén engedni kellene olyan szélsőséges, időnként uszító megnyilvánulásokat is megjeleníteni, mint amilyeneket az ominózus műsorban bojkottált személy kormánypárti "anyalapja" rendszeresen megfogalmaz és közread, akkor - fideszes szemszögből folytatva ezt a gondolatmenetet – helye lehetne akár a holokauszt vagy a kommunizmus bűneinek tagadását kifejező véleményeknek is. Amit jelenleg a Büntető Törvénykönyv 333. paragrafusa büntetni rendel.
Félreértés ne essék, a holokauszt és a kommunizmus bűneinek tagadását egyaránt elítélem és a végletekig elutasítom. Miként azt is, ha bárkit egy kisebbséghez való tartozása miatt bántalmaznak, üldöznek vagy hátrányos helyzetbe hoznak.
Mégis, ezek tudatában és fenntartása mellett én is azt állítom, hogy a holokauszt és a kommunizmus bűneinek tagadását – hangsúlyozottan a fideszes gondolkodás medrében – nem lenne szabad a büntetőjog eszközeivel sújtani, üldözni, elítélni. Mert bár én elutasítom mindkét tagadást, sőt a legmesszebbmenőkig nem értek egyet a tagadókkal, és szerintem a legcsekélyebb mértékben sincs igazuk azoknak, akiknek ez a tagadás a hitük (sőt hozzáteszem: felmenőim közül többen is ártatlan áldozatai voltak a holokausztnak), még létezik olyan vélemény, amely tagadja mind a holokausztot, mind pedig a kommunizmus bűneit. Ezek a vélemények akkor is léteznek, ha ezek kimondását a büntetőjog erejével büntetik.
Ugyanis ezek a tagadások, azon túlmenően, hogy elfogadhatatlanok, mégiscsak vélemények. Buta, abszurd, szélsőséges és elfogadhatatlan vélemények, de akkor is csak vélemények. Márpedig a vélemény akkor is vélemény, ha elítélendő a tartalma miatt. Eszerint az idézett törvényhely égisze alatt véleményeket büntetünk és szankcionálunk. Ami még akkor sem helyes, ha ezen bűnös korszakok alatt sokezer ember esett értelmetlen módon a törvénytelen erőszak áldozatául.
Akik a holokausztot és a kommunizmus bűneit tagadják, azokat szakmai, történelmi érvekkel, bizonyítékokkal kell meggyőzni. Még akkor is, ha úgy érezzük, nem lehet. Attól, hogy megbüntetjük őket, mert kimondják, amit gondolnak, bármennyire rosszul és tévesen látják a valóságot, még ez marad a véleményük. És minél jobban büntetjük őket, csak annál inkább megmarad ez a véleményük.
A büntetőjog eszközeivel maximum azt tudjuk elérni, hogy magukban tartsák ezt a véleményüket. De maga az álláspont nem fog megváltozni csak attól, mert nem mondhatják ki ezt az egyébként elfogadhatatlan és erkölcsileg valóban elítélendő nézetüket.
Egyszóval azt állítom, ebben a kérdésben semmi keresnivalója a büntetőjog eszközrendszerének. És egy vélemény – még ha extrém módon szélsőséges is - ne lehessen büntetőjogilag büntethető. Különösen akkor ne, ha más témákban meg teret adunk a másfajta csomagolásban közreadott, épp annyira szélsőséges megnyilvánulásoknak, melyek ezáltal kvázi polgárjogot nyernek.
Mindezt azért érdemes idecitálni, mert azon gondolatmenet mentén, amelynek alapján Fürjes Balázs szerint helye van a ferencvárosi polgármesterre vonatkozó szélsőséges, uszító véleményeknek is, lévén vélemények, teljesen logikus a következő lépés: helye kell, hogy legyen akár a holokausztot, akár a kommunizmus bűneit tagadó véleménynek is. Elvégre az is csak vélemény. Ettől én egyszerűen iszonyodom és elborzadok, de mire föl alkalmazzunk kettős mércét?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.