Mind a lakossági, mind a vállalati körben megnőhet a hitelüket törleszteni nem tudó adósok aránya az energiaárak emelkedése és a magas infláció miatt. A törlesztőrészletek hirtelen ugrását ugyan a kamatstop egyelőre visszafogja, ám a megélhetési költségek – a lakásfenntartás és az élelmiszerárak – növekedése csökkenti a lakosság pénzügyi mozgásterét. A vállalatok helyzetét pedig az energia drágulása mellett a nyersanyagok magas beszerzési költsége, a növekvő bérigények és az emelkedő kamatkörnyezet is nehezíti. Eközben a lakosság elkölthető jövedelmének zsugorodása miatt visszaesik a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet is. Mindez „nyomást helyez bevételeikre, adósságszolgálati képességükre” – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A nemrég kiadott Pénzügyi stabilitási jelentésben ezért a jegybank elemzői megvizsgálták, mennyire érzékeny a fenti sokkokra a lakossági és a vállalati hitelállomány.
Arra jutottak: a hitellel rendelkező kis és középvállalkozások bedőlési valószínűsége 2,9 százalékról már eddig is 4,7 százalékra nőhetett, a közeljövőben pedig a kereslet mérséklődése is az ágazati csődráták emelkedését hozhatja. A megélhetési költségek emelkedése a hitellel rendelkező háztartásokon belül 4–7 százalékponttal növeli a sérülékenynek tekinthető háztartások arányát. A jelzáloghiteleknél az NPL-ráta – azaz a nemfizetők aránya – 1,8 százalékponttal emelkedhet 2023 végére az energiaárak növekedése miatt. Pedig a nemteljesítő hitelek aránya az általános törlesztési moratórium tavaly októberi kivezetése után enyhén nőni kezdett: a lakossági körben 4,2, a vállalati szektorban 3,9 százalékot tett ki az első félév végén. Az MNB ugyanakkor egyelőre nem aggódik, elemzőik szerint a kiemelten sérülékeny hitelportfólió kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára.
A lakossági körben a hiteltörlesztési képesség szempontjából az elemzők azokat a háztartásokat tekintették sérülékenynek, amelyek esetében a törlesztőrészlet a - rezsi és az élelmiszerköltségek megfizetése után - rendelkezésre álló jövedelem több, mint felét teszi ki. A hitellel rendelkező háztartások 13 százalékára volt ez korábban jellemző, a rezsi és az élelmiszerárak emelkedése óta azonban 17 százalékra nőtt arányuk. A háztartások pénzügyi kifeszítettségét pedig a törlesztőrészlet, az élelmiszer- és a rezsidrágulás növekvő költsége és a jövedelem arányában vizsgálták. Itt is az 50 százalékos értéket meghaladó mutató esetén tekintették sérülékenynek a háztartásokat. Ezek aránya még jelentősebben, a korábbi 8 százalékról 15 százalékra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy - még a kamatstop által lefékezett törlesztőrészletemelkedések nélkül is -
a hitellel rendelkező háztartások 15-17 százalékának adódhatnak nehézségei a hitel fizetésével.
Az elemzők vizsgálták kifejezetten a gázáremelkedés lakossági hitelekre gyakorolt hatásait is. A gázszámla főleg a községekben nőhet, hiszen ott a rosszabb energetikájú lakóingatlanok miatt nagyobb a gázfogyasztás, mint a nagyvárosokban. A számlanövekményt a havi hitelrészlethez hozzáadva az MNB becslése alapján a jelzáloghitelek jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatója (JTM) átlagosan mintegy másfélszeresére, 10-15 százalékponttal emelkedne. (A JTM azt mutatja meg, mennyit visz el a hitel havi törlesztője az adós jövedelméből; a hitel felvételekor alapesetben a havi fizetendő nem lehet több a nettó jövedelem felénél). Az érintett jelzáloghitelek 300 milliárd forintot, a teljes lakossági hitelállomány mintegy 3 százalékát teszik ki. Ezeknél a havi nettó jövedelem felét is meghaladja a törlesztőrészlet és a gázárnövekedés együttes összege, ami a jegybank szerint érdemben növelheti a nemteljesítés kockázatát. A fedezetlen hiteleknél szintén 300 milliárd forintnyi állomány lépi túl az 50 százalékos JTM-korlátot a gázáremelkedés hatására. Összességében tehát a fennálló lakossági hitelállomány 6 százaléka esetén nőhet a hitelkockázat az energiaárak növekedése miatt.
Az MNB szerint fogyasztásbeli alkalmazkodás nélkül negyedévente 0,5–0,8 százalékponttal több hitel esne újonnan 90 napos késedelembe a rezsiköltségek emelkedése miatt, így az NPL ráta 1,8 százalékponttal emelkedne 2023 végére. Ha azonban a háztartások képesek lennének csökkenteni az áram- és gázfogyasztásukat, a nemteljesítések száma jelentősen alacsonyabb lenne.
Számos ágazat lehet érintett
Az MNB elemzése alapján a költségsokkok közül leginkább az energiaárak emelkedése érinti a hazai vállalkozásokat. A cégeknek ugyanis, mint nagyfogyasztóknak az éves energiaszerződések megújításakor akár ötszörös, hétszeres beszerzési árakat kell beépíteniük működésükbe. Ez kiemelten azon vállalkozásoknak jelent problémát, amelyek árbevétel-arányos energiaköltsége magas: 24 tevékenységi körnél az energiaköltségek meghaladják az árbevétel 10 százalékát. Ide tartozik például a gumigyártás, az égetett agyag építőanyag és a kerámiacsempe gyártása, a cement-, mész- és gipszgyártás, a papírgyártás, a vasöntés, a vas-, acél- és vas-ötvözet-alapanyag gyártása, a sportlétesítmény működtetése, a szerves vegyi alapanyag gyártása, a síküveg- és az öblösüveggyártás, a keményítő gyártása, valamint a fegyver- és lőszergyártás. A problémák azonban átgyűrűzhetnek a beszállítóikra is. Összességében a jegybanki elemzők szerint az energiadrágulásra érzékeny cégek a hazai vállalati hitelállomány 22 százalékát kitevő, 2406 milliárd forint kölcsönnel rendelkeznek. A keresletvisszaesésre pedig leginkább az építőipar, a kereskedelem és gépjárműjavítás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az ingatlanügyletek, a szállítás-raktározás, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érzékenyek.
