A kontinensnyi ország északkeleti partjainál 2 300 kilométer hosszan húzódó Nagy Korallzátony már 1981 óta a Világörökség része, és a veszélyeztetettségi listára való felvétele már 2017-ben felmerült, de az ország akkor elkötelezte magát, és hárommilliárd ausztrál dollárt fordított a zátony egészségének megóvására. A kormánynak 2021-ben is sikerült 2023-ra halsztatnia a döntést. A fő ok, hogy az ország nem volt hajlandó részt venni a klímaakciókban: Ausztrália az egyik OECD-n kívüli állam, amely nem írta alá, hogy 2050-re vállalja a nulla százalékos szénkibocsátást. Ebben közrejátszik az is, hogy a nagy szén- és gázexportőnek számító ország 2015 óta nem újította meg a klímacélokat. (A zátonyt főképp a felmelegedés hatásai pusztítják.) Közben májusban kormányváltás történt, de az új környezetvédelmi miniszter, Tanya Plibersek is kijelentette, lobbizni fognak az UNESCO szándéka - a veszélyeztetett státusszá nyilvánítás - ellen, mely javaslat egy tíznapos márciusi vizsgálat után született meg. ,,Nagyon világosan szeretnénk az UNESCO tudomására adni, hogy nincs szükség a Nagy-korallzátony ilyen módon való megkülönböztetésére” - tette hozzá Plibersek. Megjegyezte, hogy az új bal-közép, Munkáspárti kormány tudomásul vette a jelentés bizonyos megállapításait, beleértve a klímaváltozás elleni cselekvésekre vonatkozóakat is. Szerinte az UNESCO szándéka még az előző kormányzat alatti időket veszi alapul, amikor nagyobb kormányzati beavatkozásokat és pénzt szerettek volna látni az ügyben. Mára azonban mindkét területen megtörtént az előrelépés: az új kormány törvényt hozott, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re a 43 százalékkal csökkenti, a 2005 előtti szint alá, míg az előző csak 26-28 százalékot vállalt az évszázad végére. Elkötelezték magukat, hogy 1,2 milliárd ausztrál dollárt (323 milliárd forint) fognak a Nagy-korallzátony védelmére fordítani. Ezt két gát építésére fogják fordítani Queensland államnál, ami hozzájárul a vízminőség javításához. “Ha a Nagy-korallzátony veszélyben van, minden korallzátony veszélyben van a világon. Ha a világörökségnek ez a része veszélyeztetett helyzetben van a klímaváltozás miatt, akkor a többi is” - mutatott rá Plibersek.
A Nagy-korallzátony tíz százalékát teszi ki a világ korall-ökoszisztémájának, amely 2500 zátonyból áll, és 348 ezer négyzetkilométerre terjed ki. Összesen 400-féle korall, 1500 hal-, 4 000 fajta kagyló élőhelye csakúgy, mint a veszélyeztett dugongoké (tengeri tehén) és a zöld teknősöké. 6,4 milliárd dolláros (1800 milliárd forint) hasznot hoz az ausztrál gazdaságnak, több, mint 64 ezer 16munkahelyet teremt, ez is oka az ausztrálok ellenkezésének. Ha a veszélyeztetettségi listára kerülve elvesztené világörökségi státuszát, sokat csökkenne vonzereje a turisták számára. A Covid-19-járvány előtti időben kétmillióan látogattak évente a zátonyhoz.
A zátonyt a korallfehéredés veszélyezteti, amelynek során a korallok elveszítik a rájuk jellemző színüket, mert a velük szimbiózisban élő mikroalgák elpusztulnak az óceánvízben bekövetkező változások miatt. Mivel az algák fotoszintézisükkel a korallok számára sok energiát (akár 90 százalékot is) biztosítanak, a fehéredés végül néhány korallfaj kihalásához vezet. Ez a jelenség elsősorban a légkörbe kerülő melegházhatású gázok miatti hőmérsékletváltozások, a betegséget okozó baktériumok, valamint a környezetszennyezés és az óceánok elsavasodása miatt következik be. 2021-re a a Nagy-korallzátony 50 százaléka tönkrement.
