A német szövetségi törvényhozás, a Bundestag szerdán elfogadta azt a határozatot, amely népirtásként ismeri el a holodomort, a sztálini kollektivizálás következtében 1932-33-ban Ukrajnában pusztító éhínséget.
Kilencven éve, 1932 novemberében Joszif Sztálin szovjet vezető rendőröket küldött ki, hogy lefoglalják az újonnan kollektivizált ukrán gazdaságok összes gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagot is. A következő hónapokban ukránok milliói haltak éhen. – Ez egy döntés az igazért és az igazságért. Nagyon fontos jelzés a világ sok más országa számára, hogy az orosz revansizmusnak nem sikerül átírnia a történelmet – jelentette ki az ukrán elnök. Románia, Írország és Moldova már korábban népirtásként ismerte el a holodomort.
Ukrajna szombaton azzal vádolta meg a Kremlt, hogy feleleveníti Sztálin népirtó taktikáját. Moszkva viszont tagadja, hogy szándékos népirtó politika okozta volna a történelmi katasztrófát, álláspontja szerint oroszok és más népcsoportok is szenvedtek az éhínség miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök méltatta a berlini döntést, amely az Olaf Scholz kancellár mögötti hárompárti koalíció, az SPD, az FDP és a Zöldek, illetve a fő ellenzéki párt, a CDU/CSU képviselőinek a szavazataival ment át. Az ukrán elnök kérte Németországot, hogy adjon több fegyvert az orosz támadás elleni védekezéshez, azt mondta, hogy az ukránok jövő generációi hálásak lesznek Olaf Scholznak, ha Berlin beleegyezik az amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszerek leszállításába.
Németország azt ígérte, hogy a kérésről tárgyal a szövetségesekkel.
