A nemzetközileg elfogadott mutatókat (állami jövedelemcentralizáció, adóelvonás, versenyképesség) nézve a magyar állam viszonylag nagy mérete (drága működése) ellenére nem nevezhető hatékonynak – állapítja meg az Egyensúly Intézet legújabb tanulmánya, amely az állami működés hatékonyságával foglalkozik. A magyar gazdaság viszonylag gyenge versenyképességének okai a munkaerőre rakodó relatíve magas adóelvonás, a jogszabályi környezet bizonytalansága, jogbiztonság hiánya, illetve a magas bürokratikus költségek. A kormány a tőkevonzó képesség fenntartása érdekében a rossz hazai üzleti környezetet olcsósággal, vagyis az alacsony adókkal igyekszik kompenzálni – állapítja meg tanulmány.
Az Egyensúly Intézet javaslata szerint a tetejéről a talpára kellene állítani ezt a képletet: egy gazdaságosabb és kiszámíthatóbb adókörnyezettel úgy lehetne emelni a bevételeket, hogy még az üzleti környezet is javulhatna. Az adórendszer akkor működik jól, ha az semleges, vagyis ha az azonos tevékenységeket hasonló mértékben és módon adóztatja. Ezért a tanulmány szerzői a különböző jövedelemtípusok (munka-, és tőkejövedelmek) adóterhelésének közelítést javasolják – mondta Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója a tanulmányt bemutató kerekasztal-beszélgetésen. A javaslatok szerint a különböző különadók, büntetőadók, rejtett adók, egyedi támogatások és egyedi megegyezések alkotta „árnyékadórendszer” helyett egyszerű és átlátható adórendszerre van szükség, ahol mindenki pontosan tudja, hogy mennyivel járul hozzá a közös kiadásokhoz. A kutatók szerint nem szabadna tabuként kezelni a kiemelkedően alacsony (gyakorlatilag hat százalékos) magyar társasági adót sem, ennek szintjét közelíteni kell a környező országok adószintjéhez, ettől azonban a kormány elzárkózik.
Jelentős megtakarítást és a közigazgatás hatékonyságának ugrásszerű növekedését érhetné el a kormány közigazgatás eljárások digitalizációjával, illetve a a gazdaság készpénzmentesítésével. Ha 2030-ra a jelenlegi 60 százalékkal szemben 30 százalékra csökkenne a készpénzes tranzakciók aránya, az drasztikusan csökkentené az adócsalás lehetőségét és a korrupció kockázatát, így jelentősen fehérítené a gazdaságot és növelné a költségvetési bevételeket. Ennek előszobája az online bankolás ösztönzése, illetve a tranzakciós illeték eltörlése lenne. Ezt követhetné, hogy a lakásvásárlásokat az állam készpénzmentessé tenné, majd később ez vonatkozna a lakásbérleti szerződésekre is – olvasható a tanulmányban.
