Egy tanárnő vette észre, hogy politikai üzenetet tartalmazó vécépapír került az egyik mosdóba. Nem összefirkált lapok, hanem piros betűkkel nyomtatott szöveg. Nem uszít, nem kelt gyűlöletet - tényeket és következtetéseket tartalmaz, de egyértelműen ellenzéki politikai tartalommal. Hamar kiderült: két végzős diák hozta be a tekercseket az épületbe. Amint értesült róla, az igazgató megbízott néhány diákot, járják végig az épület mosdóit, gyűjtsék be, ha találnak bárhol hasonlót. Ehhez alig negyedóra kellett, de ezalatt már rátelefonált az igazgatóra egy helyi főszerkesztő, azt tudakolva, hogy kerülhetett be az épületbe ilyesmi.
Nem szokás nálunk, hogy belépéskor bárki átkutassa a diákok, szülők vagy tanárok táskáit. Aki behozta, nem kötötte mások orrára. Hogyan juthatott el az információ szinte azonnal a helyi sajtóhoz? Talán úgy, hogy egy diák a szüleinek, a szülő a sajtónak rögvest megtelefonálta.
Az eset erkölcsi és jogi kérdéseket vet fel. Politikai nézeteket kifejteni egy iskolában is lehet, a véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény mindenki számára biztosítja. Ugyanakkor az iskolában politikai propaganda nem folytatható. Véleménynyilvánítási szabadság vagy propaganda? Nem vagyok jogász, de attól tartok, ez bizony az utóbbi.
Az eset két asszociációt ébreszt fel bennem. Dániában jártam tanulmányúton. Több iskolában megfordultam, előadásokat hallgattam. Megismerhettem egy gimnázium házirendjét. Mindössze négy mondatból állt. (Egy magyar iskoláé több oldal.) Kötelezett az iskolai munkában való részvételre, tiltotta a drogfogyasztást. Negyedik mondata szerint „diákjaink lojálisak iskolánkhoz”. Hm. A másik egy évtizedes történet. Nyári szünetben telefonált rá igazgatónkra egy városi vezető: az iskola honlapján pornográfia van. Értesülését egy szülőtől nyerte. Hamar nyilvánvalóvá vált: ez azért nem egészen igaz. Ha honlapunk teszemmazt.hu, akkor a pornográf tartalom a teszemazt.com oldalon található. Rövidesen kiderült az is, a város összes középiskolájával hasonló a helyzet.
Talán nem is kell szót vesztegetni arra a gazemberre, aki iskolai honlapok mellé helyez pornóoldalt. Megemlíthetjük azt is, ha nem kell olyan megveszekedetten takarékoskodnia az iskolafenntartónak, esetleg a teszemazt.hu-t és a teszemazt.com-ot is levédethette volna. Hanem a szülők!
A politikai tartalmú vécépapír vagy az iskolai honlap mellé szerkesztett pornóoldal közös nevezője, a felháborodott szülő egyből a sajtóhoz/felettes szervekhez fordult, nem az igazgatóhoz.
Jó hogy nem mindjárt a miniszterelnökhöz, netán az ENSZ-főtitkárhoz! A dolgokat pedig ott kellene elintézni, ahol keletkeztek, csak ennek sikertelensége esetén tovább lépni. Hol marad az iskolához való lojalitás? Vagy csak az oly régi feljelentési reflex működik tovább?
Ami a végzős diákokat illeti, akik politikai propagandát tartalmazó vécépapírt csempésztek az iskolába – az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Síró szemem szerint: iskolába politikai propaganda nem való. A törvényt be kell tartani. Egy ilyen akció árthat az iskola jó hírnevének, tanárai és vezetője renoméjának, miközben az ellenzék politikai nyeresége az ügyön minimális, ha egyáltalán. Nevető szemem viszont azt mondja, ez a dolog minden sutaságával együtt is azt mutatja: van még civil kurázsi, iskolánk nem leendő alattvalókat, hanem állampolgárokat nevel. Ne diákokon kérjünk számon azt a megfontoltságot, ami oly sokszor, oly sok profi politikusunkból hiányzik.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.