;

vízilabda;Csapó Gábor;halálhír;

- Meghalt Csapó Gábor

Csapó 1974-ben és 1977-ben Európa-bajnoki címet nyert, illetve tagja volt az 1976-os montréali olimpiát megnyerő együttesnek, 1975-ben, 1978-ban és 1982-ben vb-ezüstöt, 1983-ban EB-ezüstöt, az 1980-as moszkvai olimpián pedig bronzot nyert. A válogatottól az 1986-os madridi vb-n köszönt el, és hamarosan klubszinten is felhagyott a játékkal.

Életének 72. évében vasárnap hajnalban elhunyt Csapó Gábor olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó – tudatta a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ).

Az MVLSZ Csapót a saját halottjának tekinti.

„Egy újabb legendát veszítettünk el, aki nem csupán azokban a csapatokban számított kiemelkedő játékosnak, amelyekben játszott, de aki egyéniségével, tudásával, karizmájával meghatározó módon formálta is a sportágat. Ő egyike azoknak, akik miatt a magyar vízilabda azt a súlyt képviselheti a magyar sportban, sőt, a világ sportjában, amit képvisel, hogy folyamatosan a legjobbak közé tartozik, hogy megkerülhetetlen tényező” – mondta az MVLSZ elnöke, Madaras Norbert.

Csapó – becenevén Dudi – 1970-ben került be a válogatottba, ahol egyik legemlékezetesebb alakítása az volt, amikor az első, az 1973-as belgrádi FINA Világbajnokság sorsdöntő, szovjetek ellen 5-4-re megnyert mérkőzésén három gólt lőtt.

Az MVLSZ szerint innentől kezdve több mint egy évtizedig „kirobbanthatatlannak számított”: ő maga úgy jellemezte ezt az időszakot, hogy számtalan zseni gyűlt össze a Gyarmati-féle aranycsapatban, amely a játéktudás mellett elsősorban a Csapó-Faragó-Szivós trió irdatlan magasságbeli és fizikai fölényével is emelkedett a többiek fölé. „Minket akkoriban egyre jobban utáltak, amit nem csodálok, mert nem volt divat az, hogy ennyivel jobb vagy mindenkinél, és nem csupán a világversenyeken, de a különböző felkészülési tornákon is – szinte mindig mi nyertünk, és én megértem, hogy ez egy idő után elviselhetetlen a máshoz szokott riválisoknak" – emlékezett vissza később.

A csapat tagjaként

Csapó 1974-ben és 1977-ben Európa-bajnoki címet nyert, illetve tagja volt az 1976-os montréali olimpiát megnyerő együttesnek, 1975-ben, 1978-ban és 1982-ben vb-ezüstöt, 1983-ban EB-ezüstöt, az 1980-as moszkvai olimpián pedig bronzot nyert.

A válogatottól az 1986-os madridi vb-n köszönt el, és hamarosan klubszinten is felhagyott a játékkal.

Csapó 272 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben.

A Csapó-Faragó kettős által fémjelzett Vasas 1975 és 1984 között tízből 

mindössze egyszer, 1978-ban nem vitte el az aranyérmet, 1979-ben és 1984-ben pedig megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját is.

A többszörös gólkirály 1985-ben egy KEK-győzelemmel búcsúzott el a piros-kékektől, mielőtt Olaszországba igazolt.

Előbb Szicíliában, majd 1991-től a Vasasban lett vezetőedző, együttesét 1992-ben bajnoki döntőig vezette, később Faragó Tamással indított pólósulit, hogy aztán 2003-ban még egyszer, utoljára feltűnjön a medenceparton, amikor egy idényen át a Fradi pólósait irányította.

Először Lionel Messi, aztán a csereként pályára lépő Enzo Fernandez villant egyet a második félidőben.