Evakuálják a betegeket a herszoni kórházakból a folyamatos orosz ágyúzás miatt – közölte az Unian ukrán hírügynökség. A dél-ukrajnai várost két hete adták fel az orosz erők és vonultak át a Dnyeper balpartjára. Az ukrán ellenoffenzíva megrekedt a városnál, az orosz csapatok kivonulásuk óta bosszúból szinte állandó ágyútűz alatt tartják Herszont, most már a kórházak is célponttá váltak. Jaroszlav Janujevics, a herszoni ukrán katonai közigazgatás vezetője Telegram-fiókján jelentette, hogy a regionális klinikai kórházba felvett gyermekeket már átvitték Mikolajivbe, száz embert odesszai kórházakba szállítottak át.
Péntekre nagyrészt sikerült elhárítani a civil-, mindenekelőtt az energetikai infrastruktúrát ért szerdai nagyszabású orosz rakétacsapások következményeit, az áramszolgáltatás és fűtés részben helyreállt Ukrajnában. Az Ukrenergo állami energiaszolgáltató tájékoztatása szerint a létfontosságú infrastrukturális létesítmények áramellátását és a fogyasztási szükségletek több mint 70 százalékát biztosították, minden ukrán kontroll alatt álló atomerőművet vissza tudtak kapcsolni az elektromos hálózatra.
Eközben Vlagyimir Putyin a háború kitörése óta először találkozott az Ukrajnában harcoló orosz katonák anyáinak és feleségeinek a képviselőivel az orosz Anyák Napja alkalmából. Pontosabban csak egyesekkel, amint egy, a The Moscow Times ellenzéki portálnak nyilatkozó anya fogalmazott, csakis a Kreml által „gondosan megválogatott” személyekkel. A zanyák hetek óta Oroszország-szerte találkozókon és internetes videoüzenetekben követelik a találkozót az elnökkel. A részleges mozgósításkor a Kreml biztosította az orosz társadalmat, hogy megfelelő képzést és felszerelést kapnak a besorozottak, és nem küldik őket az ukrajnai háború frontvonalába. Ehhez képest képzés és megfelelő felszerelés nélkül tömegesen veszítik életüket a szeptemberben behívott újoncok. A találkozó valóban úgy zajlott, ahogyan azt előre sejteni lehetett. Putyin egy teával és süteményekkel megrakott hosszú asztal körül ült a katonaanyákkal, akikkel közölte, hogy osztozik azok bánatában, akik elvesztették fiúkat a háborúban. Az orosz médiában megjelent felvételeken csak Putyin beszéde hallható, hogy mit kérdeztek és mondtak az anyák, az nem.
A katonaanyák és feleségek kérdése még a Putyin rezsim számára is nagy falat, ugyanis a propaganda szerint a „hazájuk szolgálatára” harcba küldött férfiak anyja és felesége státus egyfajta védelmet biztosít számukra az üldöztetéssel szemben, a hatóságok nem kezelhetik őket ellenfélként, nem börtönözhetik be a magyarázatot követelőket, mint más a háborúval szembeszálló vagy csak elégedetlenkedő orosz állampolgárt.
Az oroszországi általános elnyomás légkörében azonban még e kiváltságos réteg is fél a sajtóval őszintén szóba állni, különösképpen a külföldi és külföldre menekült orosz ellenzéki médiától zárkóznak el, mert attól tartanak, hogy ezzel bajt okoznak vagy súlyosbítják hozzátartozóik helyzetét. Egy, az AFP hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó katonaanya elmondta, hivatalos levelet küldtek a hatóságoknak, de annak tartalmát nem ismertette. Mint mondta, "Az újságírók nem fogják kihozni az embereinket a lövészárkokból, és mi nem akarunk még több problémát okozni nekik".
Hivatalos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy hány katonát veszített Oroszország. Moszkva legutóbb szeptember 21-én hozta nyilvánosságra a veszteségeket, ekkor Szergej Sigu védelmi miniszter közölte, hogy 5937 orosz katona esett el. Amerikai becslések szerint Ukrajna és Oroszország egyenként több mint 100 ezer katonát ölt vagy sebesített meg.
Töretlen Putyin támogatottsága
Az orosz állampolgárok Vlagyimir Putyin elnökbe vetett bizalmának aránya 78,7 százalékon áll, ami 0,7 százalékos növekedést jelent az előző héthez képest, munkáját a megkérdezettek 75 százaléka ítélte meg pozitívan, 1,3 százalékkal többen, mint egy héttel korábban, derült ki az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ által pénteken közölt legújabb felmérésből. A hatalomközeli Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) november 14. és 20. között 1600, 18 év feletti válaszadó körében végzett felmérésének eredményei szerint 52,8 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött Mihail Misusztyin miniszterelnök is, Misusztyin bizalmi indexe 62 százalék.
A felmérést végző VCIOM megbízhatósága ugyan megkérdőjelezhető, de az adatok egybecsengenek a független, a hatalom által külföldi ügynöknek bélyegzett Levada Intézet méréseivel. A Levada havi felmérései is azt mutatják, hogy a részleges mobilizáció szeptemberben megnyirbálta ugyan Putyin népszerűségét, de csupán rövid ideig. Októberben már emelkedni kezdett újra az elnökbe vetett bizalom, novemberre pedig visszaállt a korábbi szintre. Hasonló jelenség tapasztalható az ukrajnai háború kapcsán is, a sorozás befejezése után ismét a lakosság mintegy 74 százaléka támogatja a „különleges katonai műveletet”.
