Sajátos szakmai jövőképet ismertetett tegnap a parlament gazdasági, illetve fenntartható fejlődési bizottságában Lantos Csaba energiaügyi miniszterjelölt. A mostanáig elsősorban egészségügyi befektetéseiről ismert milliárdos mindkét helyszínen igyekezett tisztázni: a tárca reménybeli indulásáig, vagyis december 1-ig megválik a svájci Zugban bejegyzett, molos gyökerű, MET Holding AG nevű gázkereskedő csoport 2009 óta viselt „nem ügyvezetői” elnöki tisztségétől. (Lantos Csaba 2000 és 2007 között a Mol alelnöke, Csányi Sándor irányította OTP vezérhelyetteseként tevékenykedett.) A svájci gázkereskedőben meg nem jelölt mértékű tulajdonrészét is eladja. De más, általa összeférhetetlennek vélt tisztségektől is megválna. Ebből a szempontból fura, hogy a kormányközeli 4iG nevű távközlési csoport tanácsadó testületi tagságától nem válna meg, amiként a Szegedi Tudományegyetemet irányító, szintén kurzusbarát alapítvány kuratóriumából sem távozna. A bizottságokban kitért két házasságából származó hét gyermekére, valamint (a Csillagok Háborújából ismert karakterről elnevezett) Csubakka nevű bernáthegyijére is.
A mellette helyette foglalók alapján a jogelőd Technológiai és Ipari minisztérium államtitkári stábjából a parlamenti munkát miniszterhelyettesként változatlanul Koncz Zsófia irányítja, az energetikáért Steiner Attila felel, amiként a környezetvédelem felelőse is Raisz Anikó marad. A közigazgatási államtitkári posztot viszont Czepek Gábor, az állami MVM eddigi elnök-vezérigazgatója tölti be.
Bár a miniszterjelölt önmagát egyértelműen az Orbán-rendszerhez hű, „konzervatív” beállítottságúként írta le, több esetben is érzékelhetően eltért az amúgy kötelezőnek tűnő propagandavonaltól.
Az energiaárak kapcsán milliárdokból sulykolt „brüsszeli szankciókra” ugyanis, szinte figyelmeztetőleg, csak a hozzászóló fideszes képviselők hívták fel a figyelmet. A központi kormányzati üzenetnek számító „rezsicsökkentés”-szót szintén nem használta. Igaz, annak tartalmát leírva – miszerint az EU-ban nálunk lennének a legalacsonyabb gáz-, illetve második legalacsonyabb áramárak (ami amúgy az emelt lakossági díjakra nem vonatkozik) – a jelenlegi támogatási rendszert méltányosnak, olcsónak és fenntarthatónak nevezte. A rendszer működtetéséhez szükséges, kormánybecslések szerint évi több ezermilliárdnyi közpénzszükségletre nem tért ki. Sőt, támogatná az eme hatalmas veszteséget elszenvedő energiaszolgáltató, a most épp új vezetőre váró MVM térségi terjeszkedését is. Az állam cégbe szabályozott külső tőkebevonást sem zárt ki.
Lantos Csaba kiállt a megújulóenergia-alapú fejlesztése mellett is. Így feloldaná - a kormányfő által következetesen ellenzett - szélerőművek telepítését ellehetetlenítő rendeleteket is. Igaz, szerinte az ország természeti adottságai csak „kiegészítő”, a jelenlegi 330 MW-nyi szélerőmű-összméret mellett körülbelül ezer MW-nyi termelést tehetnek lehetővé. Telepítéseket csak a helyi lakosság egyetértésével tud elképzelni, és a „szélkerék-erdők” sem nyernék el a tetszését.
A leendő energetikai tárca – azután, hogy novembertől új napelemengedély-kérelmekre már nem adható ki hálózati csatlakozási engedély –, akár térségenként is, de megvizsgálná az újbóli engedélyezések lehetőségét. Bár ehhez a hálózat ezermilliárdos fejlesztése szükséges – amihez alapvetően uniós támogatást remél –, ebből egy százmilliárdos beruházás már zajlik. A megújulók változékony termelésnek kiegyensúlyozására a gázalapú áramtermelők fejlesztését sürgette (ami egyszersmind a MET fő tevékenységi köre).
A jelölt – amúgy még népesedési kérdéseket is bőven taglaló – felszólalásaiban hitet tett az Orbán-kormány fő célkitűzései, így Paks 2 fejlesztése, Paks 1 üzemidőhosszabbítása, az akkumulátorgyárak, valamint az „energiafüggetlenség” és az önellátás növelése mellett is. Érzékelhetően szerényebb hangsúllyal tért ki a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a lakásszigetelések kérdéseire, amiket – főképp az ellenzéki képviselői felvetéseire – általánosságban „fontosnak” nevezett. Ugyanakkor a szükséges fejlesztéseket alapvetően itt is az EU-támogatások mértékétől teszi függővé. A bizottságok kormánypárti többsége mindkét esetben bizalmat szavazott Lantos Csabának.
Nehezen követhető MET-háttér
Bár Lantos Csaba 13 éve a MET Holding AG "nem ügyvezető" elnöke, tulajdoni viszonya csak most vált nyilvánossá. Az állami MVM-mel a második Orbán-kormány idején vitatott gázügyletekbe keveredő csoportot korábban offshore-áttételeken keresztül mások mellett Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István jegyezte. Az áttételes többség négy éve az exmolos Lakatos Benjaminé, míg 10 százalék a szingapúri Keppel közvetett tulajdona. A MET honlapja szerint emellett „a menedzsment” is birtokol pontosan meg nem jelölt mértékű hányadot.
