Szép napot
Mélyen tisztelt magyar királyunk, fővármegyei főfőfőispánunk,
kedves Vitya!
Remélem, nem haragszol meg a tegeződésért, de úgy gondoltam, vagyunk már ilyen viszonyban, ha egyszer a méhemben turkálsz.
Hogy én ki vagyok?
Elnézést a modortalanságomért!
Én vagyok az a fiatal, értelmiségi nő, aki miatt Szerinted ki fog halni a magyar nemzet!
Én vagyok az a nő, aki másfél diplomával és egy folyamatban lévő doktori fokozatszerzéssel még nem a gyermekáldással foglalkozik.
Én vagyok az a nő, aki miatt nem fognak vitéz magyar Leventék születni!
Vagyis nagyon remélem, hogy fognak,
csak még nem mostanában.
Tudod, olyan érdekes, hogy öreganyám ki nem állhat Téged, mégis vannak dolgok, amikben ugyanúgy gondolkodtok…
Mert mikor elmondtam, hogy felvettek doktorira, mamám reakciója az volt, hogy akkor most még legalább 4 évig nem lesz dédunokája,
holott az ő korában már a négy hónap is sok idő.
Próbáltam elviccelni a dolgot, hogy négy hónap alatt amúgy sem lenne, ne akarjon átverni, én ezt tanultam!
Aztán megpróbáltam a lelki zsarolás ellen észérveket hozni:
Hogy nekem most az a legfontosabb, hogy befejezzem azt, amit elkezdtem.
Hogy egyelőre nem érzem azt, hogy felelősségteljes anyja tudnék lenni egy gyereknek.
És legfőképp, hogy nem akarok azzal kárt okozni a gyermekemnek, hogy a tanulmányaim alatt hordom ki. Nem akarom kockáztatni azt, hogy bármi baja essen csak azért, mert az anyja egy állandó stresszben élő, perfektcionista állat!
Ha eljön az idő, szeretnék neki mindent megadni!
De, Vitya! Van itt más is…
Nekem még három év van vissza az egyetemből, és arra gondoltam, hogy addig talán még változhatnának a dolgok…
Mondjuk…
Mi lenne, ha olyan oktatás lenne, amibe bátran elengedem a gyerekem?
Amiben tudom, hogy nem traumák, hanem élmények fogják érni?
Mi lenne, ha olyan egészségügy lenne, amiben nem másfél évet kell várakozni egy beavatkozásra?
Ahol tudom, hogy szükség esetén mindannyian jó kezekben vagyunk.
Mi lenne, ha olyan szexuális felvilágosítás lenne az iskolákban, ami valóban megelőzné a nem kívánt terhességeket, és ezzel együtt az abortuszt?
Ahol szabad a gyerekeknek kérdezni.
Ahol mindez nem tabu téma.
Mi lenne, ha olyan támogató rendszerek lennének, amik segítik a nőket kilépni olyan bántalmazó kapcsolatokból,
amik az életüket veszélyeztetik.
Ahol oda áll eléjük valaki, még mielőtt a részeg férjük agyonverné őket.
Mi lenne? Mi lenne?
Sajnos, ha rajtad múlik, Vitya, ez nem igazán fog kiderülni…
Hát ezért szüljenek?
Hát ezért szüljünk?
Persze, akinek 3 másodperce van ebben az egész történetben, az kurva könnyen dobálózik itt a törvényekkel.
De ne haragudj, nem én fogom teleszülni a Kárpát-medencét azért, mert TE elüldözted innen az embereket.
És most tisztelettel visszatérnék a magázódásra, mert mélyen tisztelt miniszterelnök úr! kurvára nem vagyunk olyanban, hogy a méhemben turkáljon!
A szerző a Földalatti Slam Akadémia napislam szerkesztője
