A választásokat eredetileg 2024-re tervezték, de szeptemberben az államfő bejelentette az előrehozott voksolás időpontját. A politikus 2019-ben követte Nurszultan Nazarbajev régóta hivatalban lévő elnököt, aki közel három évtizeden át vasököllel kormányozta Kazahsztánt.
A választási kampányban Kaszim-Zsomart„új Kazahsztánt” ígért demokratikus fejlődéssel és gazdasági reformokkal. Közép-Ázsia legnagyobb országának gazdasági problémái azonban továbbra is léteznek, és megmaradtak a kazahsztáni vezetés tekintélyelvű reflexei is. 2019-es hivatalba lépése óta az elnök egyre inkább ellehetetlenítette az ellenzéket az országban.
Egy alkotmánymódosítást követően a 69 éves politikust hét évre választják meg, korábban az elnök öt éves mandátumot kapott. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelői már korábban is bírálták többek között a választási jelöltek regisztrációjára vonatkozó korlátozásokat és a médiatulajdonlás átláthatóságának hiányát.
Kaszim-Zsomart Tokajev 2019 márciusában leváltotta tekintélyelvű elődjét, Nurszultan Nazarbajevet, aki mintegy 30 évig irányította Kazahsztánt. Az ugyanezen év júniusában rendőri erőszakkal kísért választáson a szavazatok 70,96 százalékát szerezte meg. 2022 januárjában az országban a magas árak és a társadalmi igazságtalanság elleni tüntetések példátlan hatalmi harcba torkolltak. Kaszim-Zsomart Tokajev akkoriban tűzparancsot adott a tüntetők ellen, akiket "terroristáknak" nevezett. A zavargásokat, amelyeknek legalább 238 halottja volt és mintegy tízezer embert tartóztattak le, Oroszország segítségével verték le. Ezt követően azonban Kaszim-Zsomart Tokajev alig kereste a moszkvai kormány közelségét, és kerülte, hogy nyilvánosan támogassa Oroszország Ukrajna elleni háborúját. OroszországKazahsztán legnagyobb kereskedelmi partnere, de Kína is igen fontos az ország számára. Németország számára a nyersanyagokban gazdag ország a legfontosabb partner Közép-Ázsiában.
