Amikor kiderült, hogy a világbajnokság megnyitóját az Al Bajt stadionban rendezik, nyilvánvalóvá vált, hogy nem dőlhet meg a katari nézőrekord. Az ugyanis a múlt év szeptemberében 77 575 jelenlévővel született meg a vb-döntőnek otthont adó Lusail arénában, ahol Ázsia és Afrika bajnoka, a szaúdi Al Hilal és az egyiptomi Zamalek találkozott az interkontinentális Szuper Kupa-mérkőzésen (1-1, tizenegyesekkel 4-1).
A katari válogatott hazai nézőrekordja (63 439) viszont megdőlt, mert 67 372 szurkolót jegyeztek a vb-rajton. Hogy a tömeges kirajzást miként sikerült előmozdítani – nem vasárnap este, a világbajnokság kezdetén, hanem a korábbi időpontokban –, az amilyen nagy, olyan megválaszolatlan kérdés, tekintettel arra, hogy a tizenhatszoros katari bajnok, legutóbb is aranyérmes Al Szadd nézőátlaga a helyi Csillagok Ligájában 503. (Ehhez képest a felcsúti 1673-as – nyilvánvalóan eltúlzott – középérték már-már andalító.)
Az uralkodó Al Szadd adja a huszinhat tagú katari vb-keret felét. A garnitúra valamennyi tagja katari klub futballistája, de nem mindenki a vendéglátó ország szülötte. Ahmed Alaeldin és Musztafa Tarek Egyiptomban, Almoez Ali és Muszab Keder Szudánban, Ali Asszadalla Bahreinben, Karim Budiaf Franciaországban, Bualem Kuki Algériában, Mohamed Muntari Ghánában, Pedro Miguel Ro-Ro Portugáliában, Baszam Al Ravi Irakban látta meg a napvilágot.
Sokat eddig nem hallottunk róluk.
Pedig Katar válogatottja ez évben a vb előtt csak Kanada együttesétől kapott ki (0-2), noha tizenkét hivatalos mérkőzést vívott. Igaz, a rendező ország szövetsége gondosan megválogatta az ellenfeleket Bulgáriától Nicaraguáig, Hondurastól Panamáig, Guatemalától Jamaicáig. Albániát nem említem, mert az egyébként elvétve sikeres szkipetároktól elszenvedett kettős vereségnek „köszönhetjük”, hogy nem tört meg az 1986 óta tartó kegyetlen széria, és a magyar csapat ezúttal sem vehet részt a világbajnokságon.
Panamát is jobb lett volna kihagyni, mert annak szinonimája a megvesztegetés, és bizony 200 ezer oldalas vizsgálati anyag (is) árulkodott arról, miféle fondorlatok folytak az öböl-menti vendéglátás érdekében az afrikai szövetség kongresszusának potom 1,8 millió dolláros cechjének gavallér kiegyenlítésétől az észak-amerikai és karib-tengeri térség szövetségének 55 ezer dolláros, kímélőnek nem nevezhető gálavacsorájának nagyvonalú fedezéséig.
Ha, akarjuk, ha nem: ez a vb nem csupán a finom passzokról, hanem a kevésbé elegáns átadásokról is szól.
Ám vasárnap futball volt, ha nem is a legmagasabb szinten, hiszen a világranglista 44. helyezettje fogadta az ötvenediket.
A párosítás 2019-et idézte, a katariak akkor a Copa Americán szerepeltek (mint vendégek), azaz dél-amerikaiak között mozogtak, mint most. Paraguayjal 2-2 játszottak, utána viszont egyetlen gólt sem szereztek Kolumbia (0-1), majd Argentína ellen (0-2). Ecuador legjobbjai azon a tornán ugyanúgy csoportjuk egypontos negyedikjeiként szerénykedtek, mint Kataréi.
Már majdnem azt írtam: nagy várakozás tehát nem előzte meg a tegnapi találkozót. Ám a vb-startról józan ember ilyesmit nem ír le.
Nem a nyitóünnepségről beszélek. Az lehet akármilyen látványos, az ember csak dobol az ujjával a széken vagy a combján, hogy kezdődjék már a futball. Most persze volt némi izgalma a ceremóniának, mert a katari hatalmi és emberi jogi viszonyok miatt nem vállalta a szereplést a labdarúgó-rajongó Rod Stewart, s lemondta azt a több mint sportághoz sokáig szintén közel álló Shakira is. Morgan Freeman beugrott mint a remény örök rabja. Nem énekelt, még csak nem is harmonikázott, mint a félelmetes Shawshankben: beszélt.
Harmonikázni a katari csapat sem tudott a pályán, mivel folytonosan a saját térfelére szorult, pedig az ecuadori labdarúgó-történet legismertebb figurája (sajnos) Byron Moreno, a hírhedt játékelvezető. A kezdetlegesen futballozó házigazdák között Enner Valencia az első fél órában háromszor is bepakolta a labdát Al Sib hálójába, igaz, a triplából csak kettőre bólintottak rá a mindenható VAR-szobában. Az Al Szadd kapusa így is úgy festett, mintha az Al Szedd Ki volna a klubja...
A képzetlen és zavarodott katariak szinte odavágót vívtak, azaz odavágtak mindenkinek, aki arra járt. Ezért aztán az ecuadoriak úgy döntöttek, kímélik magukat, épphogy csak nyugágyakat nem vittek a pázsitra. A 2-0-t így is megtartották, mivel a vendéglátók csapata úgy festett a premieren, akár a Te rongyos élet című Bacsó-film kultúrcsoportja a nagybörzsönyi mezőn.
A jelek arra vallanak, ez bizony valóban mezei csapat.
Mai műsor
A csoport
Szenegál–Hollandia (Doha, al-Tumama Stadionban) 17 óra
B csoport
Anglia–Irán (al-Rajján, Halífa Stadion) 14 óra
Egyesült Államok–Wales (al-Rajján, Ahmad bin Ali Stadion) 20 óra
