Az Európai Parlament (EP) ötpárti állásfoglalás-tervezete felszólítja az EU döntéshozóit, hogy mindaddig ne hagyják jóvá a Magyarországtól különféle címeken visszatartott támogatásokat, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást.
A Brüsszel-Budapest között zajló tárgyalások állásáról szóló és lapunk által látott majdnem végleges határozati javaslatról csütörtökön szavazhatnak a képviselők. A pénzekről döntő uniós intézményeknek nem kötelező figyelembe venniük az EP véleményét.
A néppárti, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldal által egyeztetett szöveg leszögezi:
az Európai Bizottság (EB) és a kormány között kitárgyalt 17 korrupcióellenes intézkedés teljes körű végrehajtása sem elegendő ahhoz, hogy Magyarországon megszűnjenek az Európai Unió pénzügyi érdekeit érő rendszerszintű kockázatok.
Az Orbán-kormány teljesítményét értékelő EB-nek ezért fenn kell tartania szeptemberi javaslatát a kohéziós alapok mintegy egyharmadát érintő pénzügyi kötelezettségvállalások – mintegy 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) – felfüggesztésére. A tagállamoknak a bizottsági ajánlás alapján meg kell szavazniuk a pénzek zárolását mindaddig, amíg nincsenek bizonyítékok rá, hogy megszűntek a szankciókat előidéző okok.
Nem lesz elég a 17 pont, újabb feltételeket szabhat az Orbán-kormánynak az Európai BizottságHasonlóan szigorú álláspontot képvisel az uniós képviselő-testület a helyreállítási alapból érkező pénzügyi forrásokkal, a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) megítélésével kapcsolatban. Az állásfoglalás-tervezet egyrészt sajnálja, hogy a kormány magatartása miatt ez a támogatás még nem jutott el a magyar lakossághoz és régiókhoz, miközben a 26 másik nemzeti tervet már elfogadták. Másrészt felszólítja az Európai Bizottságot,
hogy addig ne utalja a tervet jóváhagyásra a tagállami kormányok elé, amíg Magyarország nem tesz eleget a jogállamiság terén tett valamennyi brüsszeli ajánlásnak, és amíg nem hajtja végre az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét.
(A brüsszeli ajánlások közé tartozik az ügyészségi munka javítása, a bírói függetlenség megerősítése, a döntéshozatali folyamat minőségének és átláthatóságának javítása.)
Az európai parlamenti képviselők emellett elvárják a biztosi kollégiumtól, hogy a 2021-2027 között jutó mintegy 21 milliárd euró (8400 milliárd forint) felzárkóztatási támogatásról szóló megállapodást csak akkor írja alá a magyar kormánnyal,
ha ki tudja zárni, hogy ezek a források hozzájárulhatnak a visszaélésekhez vagy a jogállamiság megsértéséhez.
Ha Magyarország nem teljesíti a feltételeket, akkor az EB keressen módot az uniós források önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, és juttassa el a támogatást a végső kedvezményezettekhez, olvasható a szövegben.
Majtényi László: kizárt, hogy az Orbán-kormány hosszabb távon lemondana a bíróságok függetlenségének felszámolásárólAz EP felkéri a Bizottságot arra is, hogy „haladéktalanul tegyen lépéseket a jogállamiság egyéb megsértéseivel szemben”, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. A parlament itt a tavaly novemberi levélre utal, amelyben a brüsszeli testület kifogásolta, hogy a bíróságok irányítása az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében összpontosul, hogy jogellenesnek nyilváníthatják a bírák által benyújtott kérdéseket az EU Bíróságához, valamint hogy a közigazgatási hatóságok megtámadhatnak az Alkotmánybíróság előtt egy már jogerőre emelkedett bírói döntést.
Az uniós képviselő-testület plenáris ülése hétfő délután vitát tart a magyarországi támogatásokról, amelyek sorsáról a döntéshozó Bizottság és kormányközi Tanács a következő hetekben határoz.
Teljes a titkolózás, még mindig nem tudni, mekkora stábbal és mekkora büdzséből működne az Integritás HatóságJogállamiság: az Orbán-kormány ellenzi, hogy a legújabb parlamenti állásfoglalás megállapításairól is vitát nyissanakÍtéletidő jön
Szombat éjfélkor lejárt az Orbán-kormány által vállalt határidő a korrupció megfékezését szolgáló 17 intézkedés végrehajtására. Ezekben a kabinet többek között ígéretet tett a közbeszerzések tisztaságát felügyelő Integritás Hatóság létrehozására, a közérdekű alapítványok bevonására a közbeszerzési eljárások alá, új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetésére, az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatának biztosítására, az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) történő együttműködés erősítésére. A kormány a vonatkozó törvénymódosításokról és lépésekről folyamatosan tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely várhatóan jövő szerdán fogja közzétenni az értékelését.