Jane Goodall;

- Novemberi szavanna

A természetvédő Jane Goodall bőrébe bújhatunk félig-meddig a Hármashatárhegy melletti tanösvényen bandukolva. Csak az afrikai kánikula marad el.

Legyél te is Jane! címmel hirdetett tanösvénybejárást a Jane Goodall Intézet, az esemény műfaját tekintve sétaszínház, de inkább a képzelet vezette túrának tűnik. A közönség Hűvösvölgyön találkozott, a Kővári út és az Arad utca sarkán, ahol a Jane Goodall Tanösvény is indul. A területen valóban járt a világhírű kutató. A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya haragossikló élőhely-védelmi programjának keretében öt rádió-nyomkövetővel ellátott sikló monitorozását kezdték Vörös-kőváron, a brit kutató 2016-ban hazánkban járt, és a programhoz csatlakozva személyesen engedett vissza két haragos siklót az öt egyed közül, ennek emlékére elnevezték őket Jane-nek és Vali-nak, ugyanis természetvédő teljes neve Valerie Jane Goodall.

A tudós neve elsősorban a csimpánzok életének tanulmányozásával vált ismertté, munkássága fontos mérföldkő a természettudatos gondolkodás globális elterjedése terén. Az általa alapított, több országra kiterjedő hálózattal rendelkező Jane Goodall Intézet többek között a környezeti neveléssel foglalkozik. Az intézet szervezésében létrejött sétaszínházi előadás is a környezetvédelem, a tudatos létezés, és a természeti értékeink megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. Több őszi időpontot hirdettek, múlt hét szombatján a hűvös szél ellenére melegen sütött a nap, a talaj még nyirkos az előző napi esőtől, de mindent egybevetve kellemes kirándulóidő volt. Miután mindenki „elfoglalta a helyét, megérkezett a természetvédő szerepében Bohoczki Sára, aki külsőre tényleg emlékeztet a fiatalkori Jane Goodallra.

A hideg novemberi napon a tanösvény képzeletben afrikai szavannává változott, Bohoczki Sára vezetésével jártuk be a területet, mindeközben Jane Goodall életével ismerkedtünk meg. Az előadás szövegét két életrajzi forrás, az Amíg élek remélek, valamint A remény könyve adta (dramaturg Zöldi Gergely). Az alapvetően introvertált, békés természetű Jane évről-évre erősebbé és elhivatottabbá vált, minden tettéből áradt a humanitás, a figyelmesség, az általa megfigyelt állatokat nem számok segítségével azonosította, hanem elnevezte a példányokat. A csimpánzokat mind emberszámba vette, tulajdonságokat, viselkedésjegyeket társított hozzájuk, mindez mintha összekapcsolódna egy élethű játékcsimpánzzal, melyet Jane második születésnapjára kapott. A játék a Londoni Állatkert első ott született csimpánzkölyke után a Jubilee nevet kapta. A kislány rajongott a majomért, a szinte attribútumnak tetsző játék ma is ott ül Dr. Jane Goodall angliai otthonában.

A sétaszínház nem csak Jane Goodallról szól, fontosak a kirándulás résztvevői is, többször kell interakcióba lépni, és még többször elcsendesedni. Az előadás Jane humánus természetszemléletét próbálja visszaadni több-kevesebb sikerrel. A tanösvény bejárása közben induló játékok egy része valóban élvezetes, máskor az imagináció nem elég vezetett. De a kezdeményezés nem fut lukra, leginkább akkor működik, amikor nézőjét veszi rá arra, hogy más szemmel kezdje el vizsgálni az őt körülvevő világot. Végeredményében Jane-né válhatunk néhányszor, hiszen az idén 88 éves etológus sem feltűnősködéséről híres, nála a természet a főszereplő.

Infó:

Legyél te is Jane! sétaszínházi előadás a Jane Goodall Tanösvényen, rendezte: Pelsőczy Réka, szakmai konzultáns: Kádár András, a Jane Goodall Intézet munkatársa

Nem vagyunk, és nem leszünk részesei semmiféle “áthangolásnak.”