- IMF: Az Orbán-kormány is tehet a brutálisan magas magyarországi inflációról

Éppen csak kilábalóban volt Magyarország gazdasága a koronavírus-válsághelyzetből, amikor sokkok sorozata és az Orbán-kormány laza fiskális politikája miatt 20 százalék fölé kúszott az infláció, s nagy hiány keletkezett a fizetési mérlegben - írja éves felülvizsgálatát követő, Magyarországról szóló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hvg.hu szerint.

Ez alatt például az Orbán-kormány választások előtti pénzszórásait lehet érteni, bár a kabinet persze azóta is tagadja, hogy bármi köze lenne az uniós összevetésben is dobogós mértékű infláció elharapózásához, helyette előbb a háborúra, azóta pedig az Orbán-kormány által egyébként kivétel nélkül megszavazott „brüsszeli szankciókra” fogják a dolgot.

A jelentés felidézi, 2021 júniusa óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen szigorította a monetáris kondíciókat, ami például a gazdaságfinanszírozási konstrukciók és kedvezményes hitelek leállítását, valamint a kamatemelési ciklust jelenti. 2023-ra az Orbán-kormány „ambiciózus” fiskális kiigazításra készül, azonban a jelentés szerint szigorú és következetes intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya, valamint az államadósság szintje csökkenjen. Emellett enyhíteni kellene az energiaügyi és egyéb ársapkákat, azonban a sebezhető társadalmi csoportok megsegítésére célzott támogatásokra van szükség.

Az IMF előrejelzése szerint 2023 végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció és a fizetési mérleg hiánya is jelentősen apadhat, bár mind a nemzetközi környezetre, mind a magyarországi intézkedésekre vonatkozóan nagyfokú bizonytalanságra figyelmeztetnek. Az Orbán-kormány számára több javaslatot is megfogalmaztak a jelentésben, például az ideiglenes különadók lejártukkor történő kivezetését, az ársapkák kerülését és a kamatstopok kifutását, de a megemelt tranzakciós illeték ellen is szót emeltek, amely valutaalap szerint piactorzító és az informális fizetések felé tolja a gazdasági szereplőket.