A szervezési problémák mellett a finanszírozás alacsony szintje is jellemző az egészségügyre, és ez utóbbira nem ad választ a kormány által tervezett intézkedéscsomag. A magyar GDP 5,5 százalékát költi az egészségügyre, miközben Nyugat-Európában ez az arány 8 százalék, azaz százalékban mérve is van lemaradásunk, nem beszélve a nominális különbségről. A többi között erről beszélt az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Rékassy Balázs egészségpolitikai szakértő.
A szervezési problémákra adott válasz Rékassy Balázs szerint a Belügyminisztérium filozófiájából eredő centralizációs kísérlet. Ennek legfőbb problémája, hogy egyoldalú és nem stratégiai jelentőségű. Azaz hiányzik belőle a vízió, annak kifejtése, hogy milyen egészségügyi rendszert tart kívánatosnak a kormányzat, és nem szól a magánegészségügy és a közellátás szétválasztásáról, illetve azok egymáshoz való viszonyáról.
A háziorvosi rendszer átalakítása – vagyis hogy a körzethatárok meghúzásának jogköre, pontosabban annak elvétele az önkormányzatoktól és áthelyezése a kormány feladatai közé – egy nagyvárosi közegben még értelmezhető, hiszen a városok belső átalakulása, a fluktuáció miatt érdemi módosulások kellenének a körzethatárokban. Kistelepülések esetében ugyanakkor a fő gond az, hogy nem lehet találni orvost, aki elvállalja az adott települést. Ezeket az eseteket a földrajzi távolságok miatt nem lehet kezelni a körzethatárok bővítésével. Rékassy szerint nyugat-európai példák alapján ilyenkor pályájuk elején lévő orvosok lakhatásának támogatásával tudnak kistelepüléseken háziorvosi ellátást biztosítani.
Ami a szakrendelők államosítását illeti, a szakértő emlékeztetett: jelenleg főképp a nagyvárosokban az önkormányzatok működtetik és saját forrásaik terhére próbálják fejleszteni ezeket az intézményeket. Az állam azonban a közoktatáshoz hasonló centralizációra készül úgy, hogy az ingatlan a település kezében marad, miközben az ellátási feladat a megyei kórházi rendszerbe kerül át a munkaerővel együtt. Ez megnyitja az utat az előtt, hogy a belső munkaerőhiányt átvezényléssel kezeljék. Ez az elméletben érhető változtatás azonban azt is jelenti, hogy várhatóan az alsó ellátási szintekről vonnak el majd embereket azért, hogy ne kelljen kórházi osztályokat bezárni – tette hozzá.
Az ügyeleti rendszer átalakítását pozitív példaként említette Rékassy Balázs. A mentőszolgálat veszi át a jövőben ennek ellátását. A jelenlegi probléma az, hogy az önkormányzatok feladata az ügyeleti rendszer megszervezése, amelyet fő szabályként a saját háziorvosaival biztosítana. Ez azonban a gyakorlatban nem működőképes. Az állam modellkísérletet végzett Hajdú-Bihar megyében annak érdekében, hogy kipróbálják az ügyeleti rendszer működését akkor, ha az teljesen az Országos Mentőszolgálat szervezésében valósul meg. Rékassy szerint ennek kiterjesztése az egész országra jó megoldás lehet, de nem ismertek a modellkísérlet tapasztalatai, a szűk keresztmetszet pedig a munkaerő. A mostani elképzelés az, hogy egy háziorvos havi két ügyeleti napot kell vállaljon, a kérdés az, hogy egy 70 év feletti orvos esetében ez elvárható-e.
