Brüsszel;

- Kipukkasztaná a brüsszeli buborékot a közpénzből felhizlalt és külföldön is terjeszkedő Mathias Corvinus Collegium

Az MCC a diskurzus aktív alakítója akar lenni – hangzott el az intézmény belgiumi irodájának a megnyitóján.

A beharangozott tájékoztató szerint a “valódi sokszínűséget” kívánták ünnepelni a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodájának megnyitása alkalmából szervezett szakmai konferencia meghívott előadói, mégis meglehetősen hasonló véleményeket hangoztattak Európa hanyatlásáról és a föderális Unió kudarcáról. “Az európai megújulás felé: hová tart Európa a globális rendezetlenség korában?” című tanácskozáson külföldi, zömmel brit szakértők fejtették ki a véleményüket az EU jövőjéről, de a “brüsszeli buboréktól” szándékosan messze, az Atomium impozáns épületében tartott konferencián felszólalt Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó, az MCC kuratóriumának elnöke is.

A jobboldali kötődésű oktatási szakkollégiumot 2020-ban a kormány csaknem 300 milliárd forint értékű részvénnyel támogatta meg. Azóta közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a fenntartója, és Magyarországon valamint külföldön is terjeszkedik. Jelenleg 25 városban van jelen a Kárpát-medencében és Nyugat-Európában, de néhány éven belül 35 helyszínen akar tehetséggondozást végezni, mondta el Orbán Balázs.

A brüsszeli iroda vezetésével megbízott Frank Füredi magyar-kanadai szociológus megnyitójában arról beszélt, hogy Európa nagyon szelektíven választja ki a sokszínűséget, amelyet előnyben részesít. Szerinte az a fő probléma, hogy az európai elit megpróbál fátylat borítani a múltra, történelmi amnéziában szenved és geopolitikai analfabéta: feleslegesnek tekinti a határokat és a nemzeti szuverenitást.

Nigel Biggar, az Oxfordi Egyetem professzora a hamarosan megjelenő könyvének témájával, a gyarmatosítással foglalkozott, és felszólította Európát, hogy vegye komolyan a múltját. Az előadó úgy vélte: a hamis narratívát terjeszt a kulturális baloldal, amikor azt próbálja elhitetni, hogy Nagy-Britanniát rendszerszintű rasszizmus jellemzi, amelynek gyökere a gyarmati múltjában keresendő. Ez az elmélet támadás Európa, a Nyugat és a szigetország önbizalma, identitása ellen, fejtette ki.

Az olasz Thomas Fazi újságíró és kommentátor arra szólította fel az európai politikusokat, hogy védjék meg a nemzetállamot. Élesen bírálta az Európai Uniót, amiért nem tud megfelelni a kor kihívásainak: a demokrácia hiányától szenved, piacorientált politikái visszavetették az emberek jólétét és demokratikus törekvéseit, a kontinensen zajló háború pedig bebizonyította geopolitikai alkalmatlanságát. Fazi szerint az Unió teljesen aláveti magát az Egyesült Államoknak, amely profitál az Ukrajna elleni háborúból, miközben az öreg kontinens országai annak kárvallottjai. A konferencia legtöbb előadója hasonlóan elítélő véleményt hangoztatott az Európában szerintük érvényesülő amerikai befolyásról és hegemóniáról.

Joan Hoey, az Economist Intelligence Unit európai igazgatója is felrótta az EU-nak, hogy a döntéshozatala nem demokratikus, választott vezetők helyett technokraták irányítják. Kiemelte, hogy a világban tapasztalható demokratikus visszarendeződést a többség rosszul értelmezi, mert az a valóságban nem más, mint a politikai fősodor elleni populista felkelés. Hoey bírálta az Uniót, amiért a kilencvenes években nem kínálta fel a tagság alternatíváját, illetve a szorosabb együttműködés lehetőségét a volt szovjet köztársaságoknak, köztük például Oroszországnak és Ukrajnának.

A nagy közlekedési vállalatok vezetéséig érhetnek a kabinet átalakításának és a kormányzati erőviszonyok átrendeződésének hatásai – értesült lapunk.