A Magyar Úszószövetség november elején számolt be egy örömhírről, miszerint a kormányzati segítségnek köszönhetően 77 létesítmény garantálja a következő hónapokban, hogy nem csupán a felnőtt és utánpótláskorú versenyzők készülhetnek tovább zavartalanul, hanem a 20 ezer gyerek úszásoktatásának keretet adó Úszó Nemzet Program is folytatódhat.
Munka 141 uszodában folyt, ehhez képest 77 marad nyitva. A támogatott létesítmények kiválasztása során figyelembe vették, hogy a kényszerűen bezárásra ítélt uszodákban edző versenyzőknek, illetve ott oktatásban részesülő gyerekeknek maximum 30 kilométert kelljen utazniuk a MÚSZ által biztosított buszokon, hogy továbbra is medencében készülhessenek – árulta el Wladár Sándor, az úszószövetség elnöke. Az Inforádióban a sportvezető arról is beszélt, hogy a víz hőmérsékletét 25 Celsius-fokra csökkentették, ugyanakkor négy-hat órákat edzeni így nem túl szerencsés.
Korábban a Duna Arénában készülő úszók közül Milák Kristóf és Márton Richárd jelezte a MÚSZ-nak, hogy azt szeretnék, hogy ne kelljen a kelleténél hidegebb vízben tréningezni. Wladár ezek után levelet írt a Duna Aréna főigazgatójának, akit arra kért, 26 fokra emeljék a víz hőmérsékletét. Idén a medencés úszóknak lesz még egy nagy versenyük: szerdán veszi kezdetét Kaposváron a rövid pályás országos bajnokság.
Az élvonalbeli labdarúgóklubok számára is jelentős problémát jelent stadionjaik fenntartása: a Fehérvárnál már korábban úgy döntöttek, hogy a múlt vasárnapi Kisvárda elleni bajnokit követően másfél hónapra leállítják a székesfehérvári stadion fűtését. Az üzemeltetést az önkormányzat kizárólag a jelentősebb műszaki károk megelőzéséhez szükséges szinten biztosítja. Ugyancsak letekerték a fűtést a Nagyerdei Stadionban, miután a DVSC november 9-én lejátszotta idei utolsó mérkőzését.
A Budapest Honvéd vasárnap még ugyancsak vendégül látta a Ferencvárost a Bozsik Stadionban, azt követően viszont bezárták a kispesti létesítményt. Az NB I január utolsó hétvégéjén folytatódik majd jelen állás szerint, a Honvédnál ugyanakkor mérlegelik, hogy 2023-ban a tavaly átadott valamivel több mint 8000 fő befogadására alkalmas stadionban futballozzon-e az alakulat, vagy inkább elmenjen „albérletbe”.
Az NB II-ben szereplő klubok kérték a Magyar Labdarúgó Szövetséget, hogy a mérkőzések kezdési időpontját úgy módosítsa, hogy ne legyen szükség a reflektorok felkapcsolására. Az MLSZ hozzájárult ehhez a másodosztályban, sőt, azt is engedélyezte a kluboknak, hogy 2022/23-as versenyévre adott taokeretet szabadabban használják fel, azaz egyes tervezett kiadások (például felszerelések vásárlása) elhalasztásával elérhető megtakarítását fordíthassa a megnövekedett pályabérlet kifizetésére.
A gondokra más módon is próbál megoldást találni a szövetség. Egyes pletykák szerint fölvetődött egy olyan elképzelés, miszerint a megnövekedett rezsiárak folytán mindössze két fővárosi helyszínen bonyolítanák le az élvonalból hátralévő 17 fordulót. Mindezt senki nem erősítette meg, de önmagában jelzésértékű a szóbeszéd. Valamit ugyanis tenni kell. Információnk szerint egy átlagos NB I-es klub rezsiköltsége egy-egy évad során mintegy 250-350 millió forint volt korábban, az elszabaduló árak folytán ez az összeg alhangon 1,5 milliárdra emelkedett. Hogy hogyan fogják mindezt kigazdálkodni központi segítség híján? Vélhetően sehogy.
A harmadosztályban bizonyos szempontból még drámaibb a helyzet, a Balassagyarmat és a Makó is anyagi nehézségek miatt visszalépett a szerepléstől, noha utóbbi csapat arénája 2017-ben 400 millió forintból újult meg.
Októberben bezárt a váci sportcsarnok, ahol a kézilabda csapat játszotta mérkőzéseit. A jelenleg is zajló női Európa-bajnokság miatt szünetel az NB I küzdelme, viszont decemberben már a váci csapat a Dunakanyar Kézilabda Akadémia 120 fő befogadóképességű sportcsarnokában fogadja majd a Ferencvárost. A csapat számára nem lesz új a helyszín, mivel eddig is ott tartották az edzéseket. A tervek szerint márciusig csak egy Európa Liga-selejtezőre fogják kinyitni a váci sportcsarnokot. A város focicsapata, a Vác FC a nyáron szűnt meg, mert a tulajdonos nem látta a fedezetet ahhoz, hogy az NB III-ban tudjanak működni.
Korábban úgy tűnt, hogy a teniszezők télire pálya nélkül maradnak, ezért a honi szövetség azt tervezte, hogy a Nemzeti Edzésközponton biztosít majd időt és teret a játékosoknak. Végül viszont nem ez a forgatókönyv valósul meg, mivel az egyesületek 80-90 százaléka képes sátrat állítani – hangzott el az MTSZ november 9-ei sportági fórumán. A jeges sportok helyzete sem könnyű, igaz számukra nem a fűtés, hanem a hűtés megoldása okoz elsősorban gondot.
Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökséget hoznának létre
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi, de sportért is felelős miniszter november másodikán nyújtotta be azon törvényjavaslatát, mely szerint szükség van a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (NSÜ) létrehozására, mert annak nagyobb lenne a mozgástere, mint a Nemzeti Sportközpontoknak (NSK).
Indoklása szerint erre azért van szükség, mert a 2010 óta eltelt időszakban a hazai sportlétesítmény-fejlesztés tekintetében meghatározó mértékű növekedés tapasztalható, többek között kiemelkedő színvonalú sportlétesítmények létrehozásával (pl. Duna Aréna, Puskás Ferenc Stadion, MVM Dome). „Jelen törvényjavaslat célja a nemzeti sportingatlan-vagyon üzemeltetésével, hasznosításával kapcsolatos feladatoknak más szervezeti szintre emelése, ügynökségi formában történő ellátásának biztosítása” – olvasható a törvényjavaslatban, amely szerint január 1-től az NSÜ kezelésébe kerülne az NSK által üzemeltetett mintegy 140 létesítmény, valamint további 13, köztük a Papp László Sportaréna, valamint több balatoni uszoda és üdülőtelep. Az NSÜ kezelésébe kerülne többek között a Puskás Aréna, az FTC, az Újpest, a Vasas, az MTK és a BVSC stadionja, de a Bozsik Stadion, a Rátgéber Nemzeti Kosárlabda Akadémia, a Veszprém Aréna, a Tüskecsarnok és a Duna Aréna is. A javaslatban azonban nem szerepel a 238 milliárdból épülő Nemzeti Atlétikai Központ, így továbbra sem tudni, a 2023-as atlétikai világbajnokság után ki fogja üzemeltetni a stadiont.
A törvényjavaslatról a bizottsági viták lezárultával december elején születhet majd döntés.
Nem lehet csak úgy bezárni
Október végén jelent meg egy rendelet a Magyar Közlönyben, amely szerint miként lehet a sportlétesítmények működését felfüggeszteni. Mint olvasható, az üzemeltetés tervezett felfüggesztése előtt tíz munkanappal be kell jelenteni a döntést a sportpolitikáért felelős miniszternek, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak. A bejelentéssel egyidejűleg meg kell jelölni az üzemeltetés felfüggesztésének okát, a tervezett kezdetét, időtartamát, a hátrányosan érintett sportszervezetek körét, a látogatók átlagos létszámát, az üzemeltetés átlagos költségét, a költséget, amelyet nem képes az üzemeltető biztosítani, valamint, hogy van-e harminc kilométeres körzetben hasonló jellegű sportlétesítmény.
Az is a sportra vonatkozó kormánydöntés, hogy 18 foknál melegebbre is felfűthetik azokat a sportlétesítményeket, amelyekben „országos vagy nemzetközi szakszövetségi előírások alapján az edzés és verseny körülményeire való tekintettel” ez szükséges, vagy ahol „nem üzleti célú közösségi, szabadidős vagy kereskedelmi célú szálláshely-szolgáltatást” is nyújtanak.
