Amíg a kormány egyre optimistábban várja, hogy az Európai Bizottsággal megköthesse azt a megállapodást, amelynek nyomán végre ismét megnyílhatnak az uniós pénzcsapok Magyarország számára, aközben nap mint nap vétenek a kiszámítható és átlátható jogalkotás követelménye ellen. Ráadásul semmi garancia nincs arra, hogy akárcsak a legcsekélyebb mértékben változtatnának ezen a maguk által kreált káros gyakorlaton. Egyedül üdvözítőnek azt tekintik, ha a Magyar Közlönyben éjfél körül jelennek meg friss jogszabályok, nem hagyva időt a jogalanyoknak a felkészülésre.
Ez a szakmányban végrehajtott sokkolás a legaljasabbak egyike, különösen azokban az esetekben, amikor a paragrafusokban foglaltak végre nem hajtása jogkövetkezményekkel is jár. Az még a viszonylag jobb esetek közé tartozik, ha csak a gazdaság szereplőinek éves terveiket kell a sutba dobniuk, elvégre egy mai üzletember a rohanó infláció forgatagában nem gondolkodik három hónapnál hosszabb időtávra. Az "éjféli" rendeletek sora egy gazdasági jogszabállyal bővült, amelynek már a tartalma is méltó folytatása az emberbarátinak álcázott, ám valójában piaczavaró intézkedéseknek, amelynek emlékezetes tagjai: a még a pandémia alatt megszületett máig élő hitelfizetési moratórium, majd a hitelkamatsapka, s az ezernyi bosszúságot okozó, inflációgerjesztő és hiánycikkeket termelő, bővülő árstopos termékek sora.
A friss kormányrendelet a késedelmi kamat mértékét maximálja legfeljebb évi 25 százalékban, s az efeletti rész, a megkötött szerződés ellenére semmis. Kordában tartott pénzromlási ütem mellett akár még ezt is uzsorának vélhetnénk, ám az alapvető élelmiszerek árának átlagosan 40 százalékos éves növekedése mellett korántsem az! A késedelmi kamat mértékének a közlönybéli indoklása azonban - korántsem meglepő módon - a kormányzati propaganda gyengécske lenyomata, és köszönő viszonyban nincs azzal, amiről valójában szól. A rövidke rendelet azért született, mert - olvashatjuk - szükség volt az alaptörvényben meghatározott védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolására. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, - véletlenül sem említenek területrabló háborút! - valamint a humanitárius katasztrófára tekintettel, és ezek következményei elhárítása és kezelése érdekében volt szükséges a veszélyhelyzeti szabályozásra - állítja a kormány.
Az orbáni hatalom rögeszméje: ha valaki példának okáért a rezsicsökkentés csökkentése (azaz a rezsiemelés) után adós marad a gázszámlájának a befizetésével, akkor az nem a jövedelmi szűkössége miatt esik késedelembe, s nem is az egyes fogyasztók számára elviselhetetlen mértékű tarifák megállapítása miatt, amely ha humanitárius katasztrófát nem is, de szociális krízist okozott. Ezen a késedelmi kamatplafon sem segít. Amíg Magyarországon - a magánügyleteket nem számítva, a vállalkozók tartozásait viszont igen - minden harmadik szerződés szerint fizető adós legalább egyszer késedelembe esik, addig Csehországban ez az arány 2,1 százalékos, pedig ott az energiaköltségek magasabbak.