December 1-től a technológiai és ipari tárca Lantos Csaba vezetésével Energetikai Minisztériummá alakul – jelentette be szokás szerint rendkívüli sajtótájékoztatóján a kancelláriát vezető Gulyás Gergely. Palkovics László eddigi tárcavezető lemondott.
Gulyás Gergely a váltás szükségességét azzal indokolta, hogy „a háború és a szankciós energiaárak miatt” ma Magyarországon és Európában a legfontosabb az energiabiztonság és -árak kérdése. Szavai szerint Orbán Viktor, azon túl, hogy eldöntötte az új tárca létrehozását, Palkovics Lászlót marasztalta egy, energetika nélküli Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) irányítására. Ám a tárcavezető – Gulyás szavai szerint – eddigi tevékenységeire egységes egészként tekintett, így az új feltételeket már nem vállalta. Palkovics László, akinek a kabinet különböző posztjain eltöltött 8 évéért a kancelláriavezető köszönetet mondott, várhatóan a felsőoktatásban, a járműipari fejlesztésekben és a védelemiparban játszik fontos, de nem kormányzati szerepet. A TIM tevékenységei közül az ipar Nagy Márton gazdaságfejlesztési, a közlekedés Lázár János építési és beruházási, a fejlesztési cégek pedig Csák János kulturális és innovációs miniszterhez kerülnek.
Az új tárca feladatait Gulyás Gergely úgy összegezte, hogy decembertől egyértelműen Lantos Csaba felel az ország energiabiztonságáért és -egyensúlyáért.
Így a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tevékenységeinek „nagy részét” képviselik majd. Valójában ugyanakkor ez a mostani TIM-re is elmondható. Sőt, az idei kormányalakítás óta az addigi vagyonminisztertől az állami közművek tulajdonosi jogai is Palkovicsra szálltak. A kivételekről Gulyás Gergely csak annyiban tett említést, hogy Paks II fejlesztése változatlanul a külgazdasági és külügyi tárcánál marad, mivel a nukleáris beruházást Brüsszel csak úgy engedélyezte, ha az nem tartozik a jelenlegi atomerőművet birtokló, állami MVM-et felügyelő tárcához. A Szijjártó Péter által szintén nagy lendülettel képviselt külföldi – különösképp orosz – gázbeszerzések jövőbeni képviseletéről „még tárgyalnak”. (Furamód ugyanakkor energiaügyekben az a Nagy Márton is gyakran előszobázik Moszkvában, aki állítólag meggyőzte az önálló energetikai tárca ötletével a kormányfőt.) A MEKH által képviselt területek közül a víziközművekről és a hulladékágazatról a tárcavezető nem tett említést. Azt ugyanakkor világossá tette, hogy az új tárcánál két államtitkárságot terveznek, amelyek közül az egyik a környezetvédelmet képviseli.
A kormányfő személyi választását Gulyás Gergely azzal indokolta, hogy Lantos Csaba „kiváló menedzserképességekkel rendelkező közgazdász”. Miközben Palkovics távozásáról már múlt szerdán felreppentek sajtóinformációk, a kancelláriaminiszter szavai szerint Orbán Viktor az új jelölttel még vasárnap is egyeztetett.
A hatvan éves Lantos Csaba egyébként leginkább az egészségügy és az „élettudományok” iránt érdeklődő magánbefektetőként ismert. A 100 leggazdagabbnak tartott magyarországi vállalkozó listáján 12,2 milliárd forintos becsült vagyonnal idén a 96. Kapcsolatrendszerét elsősorban a korábban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek nevezett mai Budapesti Corvinus Egyetem rendszerváltást megelőző Rajk Szakkollégiumában alapozta meg, amit például Hernádi Zsolt jelenlegi Mol-vezérrel közösen látogattak. De ez idő tájt a rajkosok élénk kapcsolatokat ápoltak az ELTÉ-nek az akkor formálódó Fidesz bázisául szolgáló, mások mellett Orbán Viktort is a tagjai között tudó Bibó Szakkollégiumával is. Lantos Csaba a 90-es években a CA IB nevű pénzügyi tanácsadónál tevékenykedett, ahol Járai Zsigmond mellett például Bajnai Gordonnal, a 2007-2010 közötti baloldali kabinetek miniszterével-kormányfőjével, illetve a jegybankot 2007-2013 között irányító Simor Andrással is együtt dolgozott. „Alkalmazotti” pályájának csúcsát, egyszersmind végét a Csányi Sándor vezette OTP Bank 2000 és 2007 között betöltött lakossági vezérhelyettesi tisztsége jelentette. Ezután leginkább magánbefektetőként vált ismertté, például a Róbert Magánkórház fejlesztése, majd négy évvel ezelőtti eladása kapcsán. A reflektorfényt mindeddig nem különösebben kereső üzletember tevékenységét a Lantos Vagyonkezelőből irányítja. A Száz leggazdagabb című kiadványnak 20 aktív befektetésről számolt be.
Mindemellett jelenleg – számos egyéb tisztsége mellett - a Richter Gedeon igazgatósági tagja, de erősíti a kurzusközeli 4iG tanácsadó testületét, illetve számos alapítvány és díj kuratóriumát is. 2009 óta a svájci Zugban bejegyzett MET Holding AG elnöke. A jelölt energetikai jártasságát a sajtótájékoztatón Gulyás Gergely is eme tisztségével indokolta. Ugyanakkor megjegyzendő: Lantos Csaba – legalábbis a nyilvános adatok szerint - a MET-ben nem rendelkezik tulajdonrésszel. A Mol-kötődésű gáztársaságban tehát leginkább irányítási feladatokat vállal. Ennek kapcsán nem hagyható szó nélkül, hogy a második Orbán-kormány idején az offshore-helyszínként elhíresült Zugban bejegyzett MET zavaros, a gyanúk szerint leginkább az állami MVM-nek és így a magyar adófizetőknek kárt okozó gázügyletekbe keveredett.
Új szelek?
Az uniós helyreállítási források hozzáférésének egyik feltétele a szélerőművek hazai szabályozásának módosítása – fogalmazott kérdésre Gulyás Gergely. Tudvalévő: míg a kormány 2016 óta lényegében ellehetetlenítette a szélerőművek telepítését – ami mellett leginkább Orbán Viktor kardoskodott –, addig Palkovics László mostanság már egyre nyíltabban állt ki a szigorítás – szakértők által mindvégig követelt – feloldása mellett. Bár a kancelláriavezető szavai szerint a kormány – a minisztérium-alapítástól függetlenül – már döntött a kérdésben, Orbán Viktor ezt – a nap- és a szélenergiát a legdrágább termelési módnak nevezve - még november elején is tagadta. A szélenergiát ugyanakkor Lantos Csaba is előnyben részesítené; a miniszterelnök „ezzel együtt” kérte fel a posztra – fogalmazott Gulyás Gergely.
"Nem látta előre a kormányfő az energiaválság tétjét"
Annyiban váratlan Palkovics László lemondása és a minisztériumi struktúra átalakítása, hogy hasonlóra ritkán kerül sor az Orbán-kormányok esetében – értékelte lapunk kérdésére a technológiai és iparI miniszter távozását, nem egészen fél éve létező tárcája megszüntetését Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója.
A személycserék – folytatta a politológus – valamilyen belső konfliktusra, nem hatékony kormányzásra, alkalmatlanságra utalnak, amit a kormányfő érthető okokból el kíván kerülni.
Orbán számára nagyon fontos, hogy kormánya erőt, stabilitást demonstráljon, míg az ellenzéki politikusokra próbálja rásütni az alkalmatlanság bélyegét.
Orbán Viktor májusban, kormánya megalakulásakor még nem győzte méltatni Palkovics Lászlót. „A következő időszakban nagy átalakulás előtt áll az ipar és az energetika. Palkovics László miniszter urat arra kértem fel, hogy folytassa azt a technológiai és iparpolitikai fordulatot, amelyet az előző négy évben elindítottunk. Nem kétséges, hogy miniszter úrnak jutott a legbonyolultabb kormányzati feladat: illessze a magyar energetikai rendszert az új kor kihívásaihoz, kezelje a bizonytalan energetikai ellátási láncokból fakadó veszélyeket, kezelje a növekvő fogyasztási igényeket, kezelje a megugró globális energiaárak miatt kialakult helyzetet, közben csökkentse a gazdaság károsanyag-kibocsátását, és hangolja össze a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait – és mindezt egyszerre. Nem tudom, hogy ez megoldható-e, de ha van valaki, aki képes erre, az a Széchenyi-díjas Palkovics miniszter úr. Jó szerencsét!” – idézte a miniszterelnök parlamenti beszédét a 444.hu.
Mikecz Dániel szerint Palkovics lemondása mellett a belső zavar képét erősíti Vitézy Dávid bejelentése is.
(Vitézy a közösség oldalán számolt be arról, hogy – mivel megszűnik a Technológiai és Ipari Minisztérium – közlekedési államtitkári feladatait befejezettnek tekinti. A közlekedési szakterület felügyelete az új kormányzati feladatmegosztás szerint Lázár János minisztériumához kerül át.) A politológus megjegyezte: Lázár János gyorsan reagált, örömmel vállalta el az új megbízatást, ezzel pedig tovább erősítette a kormányon belüli rivalizálásról kialakult képet.
Palkovics korábban már fontolgatta lemondását, a hírek alapján az energetikai tárca létrehozása ellen is a lemondás belengetésével tiltakozott – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel. Orbán Viktor azonban most nem ragaszkodott Palkovicshoz, megmutatta, hogy ő is nélkülözhető ember, nem helyezhet nyomást a miniszterelnökre. Orbán – vélekedett Mikecz – igyekszik majd valamilyen megbízást adni Palkovicsnak, házon belül tartani, elkerülendő, hogy kritikussá váljon korábbi erős embere. Ez üzenettel bír mások számára is: nem engedik el senki kezét. Orbán akár még visszahozhatja Palkovicsot miniszternek a kormányába, ahogyan Lázárt és Navracsics Tibort.
Az energetikai minisztérium létrehozása az új kormány felállása után fél évvel azt mutatja, hogy a több minisztériumban szétszórt energetika kormányzati irányítása nem volt hatékony – állapította meg Mikecz Dániel. Mindez nem csak az egyes minisztériumokat, de az egész kormányzati elképzelést is minősíti, hiszen a kormányfő nem ismerte fel a terület biztonságpolitikai, környezetvédelmi, gazdasági jelentőségét. Szembekerül tehát egymással a hatalompolitikai taktika, az egyes emberek versenyeztetése, az orbáni személyzeti politika és a szakmai irányítás, a világos felelősségi körök igénye.
Az egyes választások után a kormányzati struktúra jelzi az adott ciklus céljait, hangsúlyait. A ciklus elején történő átalakítás Mikecz Dániel szerint arra utal, hogy a kormányfő nem látta előre az energiaválság tétjét. Abban bízhatott, hogy az Oroszországgal való különleges kapcsolat révén olcsóbban juthat energiához Magyarország, amivel alacsonyabbak lehettek volna a lakossági költségek, és ami még gazdasági versenyelőnyt is jelentett volna.
A K-Monitor adta hírül: a még Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium újabb, 1,2 milliárdos – verseny nélküli – szerződést kötött a Századvéggel arra, hogy szondáztassa európai országok közvéleményét olyan témákban, amilyen például a bevándorlás.
Bányászattól a közlekedésig
Technológiai és ipari miniszterként Palkovics László eddig – a Magyar Közlönyben megjelent felsorolás alapján – tizenhat területért volt felelős a kormányban. Ezek a következők: iparügyek, bányászati ügyek, belgazdaság, energiapolitika, környezetvédelem, körforgásos gazdaságra történő átállás és termékértéklánc-felügyelet, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapítása, hulladékgazdálkodás, hulladékgazdálkodás felügyelete, a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolása, közlekedés, víziközmű-szolgáltatás, nemzeti közműszolgáltatások, foglalkoztatáspolitika, felnőttképzés, társadalmi párbeszéd.
