Borzasztóan messze van a realitástól egy 26 százalékos jövő évi minimálbéremelés – mondta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Azt azonban nem árulta el, hogy mi áll ahhoz közel, azaz a munkaadói oldal milyen mértékű emelést tartana elfogadhatónak. Azt ugyanis az idei és a jövő évi makrogazdasági adatok és előrejelzések – az infláció, a GDP-növekedés vagy a termelékenység alakulása -, a jövő évi adókörnyezet ismerete nélkül szerinte nem lehet most megmondani. Márpedig ilyen adatokat hiába kértek, egyelőre nem kaptak a Pénzügyminisztériumtól.
Rolek Ferencet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felvetése kapcsán kerestük meg. A MASZSZ szerint ugyanis legalább 26 százalékkal kellene emelni a minimálbért jövőre ahhoz, hogy ne menjen el a legkisebb keresetek több mint fele élelmiszervásárlásra és a rezsiszámlák kiegyenlítésére. Kiszámolták: a legalsó három jövedelmi tizednél – ide tartoznak a minimálbért keresők – 2020-ban a fogyasztói kosár 50,8-56,2 százalékát tette ki a rezsiköltség és az élelmiszerekre költött összeg. Ahhoz, hogy a legkevesebbet keresőknél ez az arány ne legyen még magasabb, az idén 23 százalékos minimálbéremelésre lett volna szükség az élelmiszerinfláció és a rezsiemelkedés miatt – hívta fel a figyelmet elemzésében a MASZSZ. Az idén azonban csak 20 százalékkal nőttek a legkisebb bérek, így 2023-ban - az idei és a jövő évre jelzett inflációt is figyelembe véve – a szakszervezeti becslés szerint legalább 26 százalékos minimálbéremelésre lenne szükség.
Ez 252 ezer forintos bruttó minimálbért jelentene a jelenlegi 200 ezer forint helyett.
A garantált bérminimum pedig a jelenlegi bruttó 260 ezer forintról 327 600 forintra nőne. Azt a szakszervezetek ugyanis már korábban is jelezték: szeretnék, hogy a minimálbér és a szakképzetteknek járó garantált bérminimum közötti különbség megmaradjon. Konkrét számokkal ugyanakkor az eddigi egyeztetéseken se a munkaadói, se a munkavállalói oldal nem állt elő. Utóbbiak azt viszont hangsúlyozták: a legkisebb keresetek reálértékének megőrzése elengedhetetlen.
Új egyeztetés október eleje óta nem volt a munkaadói és a munkavállalói oldal között, és a kormány a minimálbérről tárgyalni hivatott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő ülésének időpontját sem tűzte még ki.
Még mindig a kért adatokra várunk, anélkül nehéz bármiről is tárgyalni – szögezte le Rolek Ferenc.
Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egyenesen puszító hatásúnak nevezte az esetleges 26 százalékos béremelést a Világgazdaságnak. A realitás szerinte inkább az inflációval megegyező béremelés lenne. Jelezte: a kormányzatnak is be kellene szállnia a teherviselésbe, például úgy, hogy egyszámjegyűvé teszi a szociális hozzájárulási adót. A kormányzatnak is meg kell nyilvánulnia, egy ilyen rendkívüli helyzetben nem lehet magunkra hagyni minket – fogalmazott.
Márpedig a jelek szerint épp ez fog történni. Nagy Márton ugyanis az InfoRádióban hétfőn arról beszélt: a kormánynak messze el kell kerülnie a bértárgylásokat, ez kizárólag a munkaadók és a munkavállalók ügye kell legyen. Erre célzott nemrég egy szakszervezeti konferencián Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, amikor azt fejtegette: „politikai logikával gondolkozva most azt kell mondani, hogy vitatkozzanak a munkaadók és a munkavállalók” a minimálbérről.
