Állami Számvevőszék;korrupció elleni küzdelem;Windisch László;Novák Katalin;Integritás Hatóság;

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke

- Integritás Hatóság: kijelölték a vezetőket, de hogy mi alapján, azt titkolják

Legkésőbb november 3-ig, azaz csütörtök éjfélig ígérte Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, hogy nyilvánosságra hozza és egyúttal közli Novák Katalin köztársasági elnökkel, kit javasol az EU korrupciós aggályainak leszerelésére létrehozott Integritás Hatóság (IH) elnökének és helyettesének.

Ki is várt majdnem az utolsó pillanatig, csütörtök este tette közzé a neveket. Noha az kiderült, hogy a hatóság elnökének Biró Ferencet jelölte, elnökhelyetteseknek pedig Holbusz Tímeát és Dabóczi Kálmánt javasolta. Csütörtökön sem Novák Katalin, sem Windisch László nem reagált kérdéseinkre. Windisch László az ÁSZ honlapján a napokban már közzétett egy értékelő lapot arról, hogy ő mi alapján válogatott az alkalmassági bizottság által neki ajánlott pályázók közül, de a folyamat itt sem ment gördülékenyen.

Az „előszűrés” szempontjairól, a kiválasztás módjáról ugyanis a pályázóknak sem volt előzőleg tudomása. Lapunknak Kertész Gábor jogász, volt pénzügyi nyomozó, főiskolai tanár arról beszélt, hogy ő a szakmai előélete alapján jelentkezett az IH elnöki tisztségére. Mint elmondta, egy összesen öt oldalas vezetői programot kértek tőle és egy önéletrajzot írásban.

Ezt követően az alkalmassági bizottság október 28-án csak arról értesítette, hogy nem felelt meg az előzetes feltételeknek. Az, hogy mire pontosan hány pontot kapott, illetve miért utasították el, nem szerepelt a válaszukban.

Ennél több a bizottság összefoglaló határozatából sem derült ki: ott csak annyit közöltek, hogy elnöknek 20-an, míg alelnöknek 33-an jelentkeztek. (Mivel egyszerre mindkét pozícióra is lehetett jelentkezni, így valószínűleg kevesebben indultak, mint 53-an, így például Matusik Tamás mindkét helyre beadta a pályázatát). Az elnöki posztra az alkalmassági bizottság végül 5, míg elnökhelyettesnek 7 főt ajánlott úgy, hogy az előbbi csoportból csak két ember nevét hozták nyilvánosságra (Matusik Tamás és Darázs László), mondván, a „jelöltek nem járultak hozzá a nevük közzétételéhez.”

Ugyanakkor lehet, hogy ez csak félreértésből fakad, mivel – ahogy Kertész Gábor visszaemlékezik – a jelentkezési lap adatvédelmi része kétféleképpen is érthető volt, ahogy szerinte az a passzus is kétértelmű volt, hogy lehet-e egyszerre pályázni elnöknek és elnökhelyettesnek.

A Windisch László által közzétett szempontoknál az derült ki, hogy a 36 kérdéses lapon minden tételnél 1-től 5-ig lehetett pontokat kapni a különféle szakmai kérdésekre. Bár többségében objektív, szakmai szempontok jelennek itt meg, ám legalább öt olyan kérdés van, ami erősen szubjektív. Így például az ÁSZ elnök azt is pontozta, hogy a jelölt gondolkozása mennyire „kreatív”, milyen kommunikációs képességekkel rendelkezik, mennyire részletes a pályamunkája, vagy éppen mennyire jellemzi „rendszerben gondolkodás” és „összetett látásmód”. Vagyis az elérhető 180 pontból legalább 25 pontot lehetett szerezni meglehetősen szubjektív elemekre.

Kérdés, mit hoz a brüsszeli Mikulás

Legkésőbb november 20-ika körül az Európai Bizottságnak el kell döntenie, hogy jóváhagyásra javasolja-e tagállami pénzügyminiszterekből álló tanácsnak a 2500 milliárd forint uniós támogatás feltételéül szabott magyar helyreállítási tervet. A biztosi kollégiumnak ekkor kell határoznia arról is, hogy az áprilisban elindított jogállamisági eljárás befejezését vagy 3000 milliárdos pénzmegvonással járó folytatását indítványozza-e ugyanennél a testületnél. Másként a tárcavezetőknek nem lesz elég idejük a javaslatok megfontolására és a határozathozatalra december 6-ikára tervezett idei utolsó ülésükön – hangzott el egy brüsszeli háttérbeszélgetésen.

Sürgetőbb a helyreállítási terv idei elfogadása, ennek híján a remélt támogatás 70 százaléka elveszik. A jogállamisági procedúrának pedig pontos határideje van: a pénzügyminisztereknek legkésőbb december 19-ikéig határozatot kell hozniuk arról, megfelelőnek tartják-e az Orbán-kormány korrupcióellenes intézkedéseit az eljárás leállításához. De az EU27-ek azt szeretnék, ha az erre vonatkozó bizottsági indítvány is megszületne november vége előtt, így nem kéne egy későbbi időpontban rendkívüli ülést tartaniuk, fejtette ki egy EU diplomata. H. K. (Brüsszel)

Orbán Viktor szavai is erősíthetik ezeket a vélekedéseket.