- Magas maradhat a rezsi

A jelenlegi, irányadó tőzsde alapján – az augusztus óta tartó, nagyarányú piaci árcsökkenés ellenére – jelen állás szerint januártól nem várható változás a „lakossági piaci gázárban” – valószínűsítette a jelenleg ismert adatok alapján lapunknak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Kétségtelen: az orosz gázárunk esetében irányadó, holland, Ttf nevű tőzsde másnapi teljesítésű szerződéses árai az augusztusi, megawattóránként (MWh) 330 euró feletti szintről valóban rendkívüli mértékben, még 30 euró alá is "benéztek". Ehhez hasonlót a 2021 elejéig tartó „békeidőszak” óta nem lehetett látni. A másnapi teljesítésű árakkal sokáig együtt haladó, egy hónapos lejáratúak ugyanakkor száz euróról visszapattantak, ami viszont nagyjából öthavi mélypont. Az orosz gázszerződésünk pedig valószínűleg ez utóbbi áron alapulhat. Az áresés oka a hirtelen piaci gázbőség: Európában a vártnál enyhébb az időjárás, a gáztárolók megteltek és a világ fontosabb kitermelőitől hajókon nagy mennyiségű, cseppfolyósított földgáz érkezik. Eme hatások elmúltával ugyanakkor a jövő év elejétől az elemző újabb áremelkedésre – így 120-140 eurós – árakra számít. A – számlán most köbméterenként bruttó 767 forinton szereplő – „lakossági piaci áron” belül a nagykereskedelmi tételt 500-550 forintra becsüli, ami nagyjából a most ismert, ez év végi lejáratú tőzsdei árak szintje. De az év második felében ennél hónapokig magasabban álltak a tőzsdei árak, egészen a köbméterenként 1200 forint feletti, augusztus végi csúcspontig.

Mindazonáltal most a „lakossági piaci” gázár emelését sem valószínűsíti.

A központi költségvetés egyensúlya szempontjából a „rezsicsökkentést” változatlanul fenntarthatatlannak ítéli. Szakmai számítások szerint 80 eurós tőzsdei gázárszint bizonyosan növeli a magyarországi hiányt. Csak augusztusban 2-2,5 milliárd euróért vásárolhattunk külföldről energiát – gázt, áramot és olajat –, ami 1,7 milliárd eurós hiányt szült. Ezt a pénzt valahonnan elő kell teremteni, ráadásul a forintot még át kell váltani euróra is, ami – kiváltképp a hiába várt EU-támogatások miatt - a hazai fizetőeszköz gyengülése irányába hat. Az Erste becslései szerint Magyarország 2019-ben 1,3, 2020-ban pedig 0,9 milliárd eurós gázbehozatali számlája 2022-ben 12,6, 2023-ban 13,5, 2024-ben pedig 7,2 milliárd euróra rúghat. Ezek mai áron 2022-re 5,1, 2023-ra pedig 5,3 ezermilliárd forintos tételek. Az olajjal és a villamos energiával együtt számolva a 2022-es és 2023-as év cechje 8,2-8,4 ezermilliárdra tehető.

Ebből következően az Erste elemzőjének számításai szerint az ország idén átlagosan minden hónapban félezer milliárdnál is többet fordíthat gázbehozatalra. Tekintettel arra, hogy ennek ellenértékét az – emiatt egyébként csőd szélére kerülő – céges és közületi vevők kifizetik, illetve az augusztustól meghétszerezett „lakossági piaci árból” is származnak többletbevételek, 2022-re körülbelül 900 milliárd forintra becsülte a szinten maradó, „rezsicsökkentett” lakossági áram- és gázárak okozta hiányt. Ezt a költségvetésnek kell előteremtenie. Erre szolgál a nyáron létrehozott „rezsivédelmi alap”, amelynek idén tervezett, közel 700 milliárdos keretét elsősorban a bizonyos ágazatokra kivetett extraadóból tervezték feltölteni. De a kormány ezen túl is, a jelek szerint minden lehetséges forrást ide csatornáz.

Pletser Tamás egyébként illúziónak tartja arra számítani, hogy a piaci gázárak valaha is visszatérnek a 2021 előtti, MWh-nként átlagosan 20 euró körüli szintre. Amíg Európa és a világ gázipara nem készül fel az orosz beszállítás teljes körű kiváltására, nehéz évekre és viszonylag magas, 100 euró feletti gázárakra számít. 2026-2027-től viszont 50-100 euró közötti kurzust vár, akkor is, ha véget ér az ukrajnai háború, némi enyhülést hozva az EU és a Kreml viszonyában.

Szerinte Magyarországnak nincs más lehetősége, mint a magas hozzáadott értékű, alacsony energiafogyasztású ipar felfuttatásával előteremteni a gázvásárláshoz szükséges devizát. Emellett viszont egy eleve magasabb szintű „rezsicsökkentett” energiadíjrendszer mellett több sávot tartana szükségesnek, az emberhez méltó életfeltételek érdekében kiegészítő szociális támogatással. Úgyszintén fenntarthatatlannak látja a máig 2014-es szinten tartott lakossági távhőárakat, amelyeken ugyanakkor a lakásszintű fogyasztásmérők hiánya miatt valóban nehéz igazságosan emelni. A hasonló piaci hatások miatt Pletser Tamás januártól a „lakossági piaci áramár” változására sem számít.