Az oktatás helyzete volt terítéken szerda délután a parlamentben, s talán nem túlzás azt állítani, hogy a “vitanap” botrányosra sikeredett, két szempontból is.
Megdöbbentő, de igaz: a Momentum frakciója meghívta a pedagógus szakszervezetek, oktatási civil szervezetek, diákok képviselőit is az ülésre, három csoportra felosztva, akik csendben, a karzatról hallgathatták a politikusok szócsatáját; egy-egy csoport mindössze fél óráig. Amint letelt a harminc perc, a teremőrök kikísérték őket. Vagyis egy elvben nyilvános oktatási vitán a leginkább érintettek, a pedagógusok, diákok, mint egyszerű, halandó magyar állampolgárok fél órát tartózkodhattak az Ország Házában. Mert a nemzet házmestere, Kövér László így határozott. Itt kell lenned, hogy elhidd.
Ugyanakkor be kell vallani, nem veszítettek sokat. A kormánypárti politikusok hozták jól megszokott formájukat, több mint tizenkét év kormányzás után még mindig azzal jönnek, hogy a Gyurcsány meg a Bajnai mit csinált vagy nem csinált 2010 előtt. Az Orbán-kabinet hibáit, gyengeségeit képtelenek belátni, szerintük csak szép és jó dolgok történtek az oktatásban az elmúlt bő egy évtizedben. Ám még ennél is szomorúbb az ellenzéki képviselők teljesítménye, akik hol visszafogottabban, hol hangos rikácsolással, falra hányt borsóként sorolták a Fidesz-kormány ezerszer ismételgetett bűneit, néha poénosnak szánt, de inkább kínosra sikeredett megjegyzésekkel.
Mint a dedósok a homokozóban, sárrá hígított homokkal dobálva egymást. Nem tudom, bekövetkezhet-e, hogy felismerjék, az ilyen “Te vagy a hülye! - Nem, te vagy a hülye!” típusú vitáknak semmi értelmük nincs. Igaz, a kormánypártiak többször bizonyították, nem hajlandóak érdemi, pártpolitikán kívüli, szakmai párbeszédre. De ettől még nem kellene mindenkinek játszótéri szintre süllyednie.