Nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, sokkal inkább a termelékenységéből fakad Magyarország versenyképessége - reagált a GKI Gazdaságkutató Zrt. Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének korábbi állítására.
Mint a Népszava elsőként megírta, az iparkamarai elnök egy október végi konferencián kijelentette, hogy „ersenyképeségünk alapja az olcsó munkaerő, van, aki ki meri mondani, van, aki nem”, és szerinte Magyarországon az elmúlt években lényegesen gyorsabban nőttek a bérek, mint a hatékonyság vagy a termelékenység.
Parragh László: Versenyképeségünk alapja az olcsó munkaerő, van, aki ki meri mondani, van, aki nemErre válaszolt most a GKI, amely a Magyar Hangnak elküldött állásfoglalásában a termelési költségek és a termelékenység alakulása együttesen alakítja a versenyképességet. Ez utóbbi részben az alkalmazott technológiától, részben az azt működtető emberektől, az ő képességeiktől, tudásuktól függ - jelezték, hozzátéve, a költségek között az iparban viszonylag alacsony a munkaerő súlya, ellenben a szolgáltatásban - ahol nagyobb az élőmunka igény - magasabb.
2020-ban a 322 ezer kettős könyvvitelt vezető magyarországi cég esetében 89,5 ezer milliárd forint volt a bevétel, ezalatt a személyi jellegű kifizetések ennek 11 százalékát, 9,9 ezer milliárd forintot tettek ki. A feldolgozóipari, elsősorban az autógyártó cégek esetében 6,8 százalékos volt a személyi jellegű ráfordítások aránya az árbevételhez viszonyítva, és a kormány által mostanában kedvelt akkumulátorgyártás esetében is csak 6,8 százalékos ez az érték, ami ráadásul később, a termelési kapacitás eléréséig várhatóan tovább mérséklődik majd - jelezték. A GKI szerint tehát a bérek szintje mellett sok más költségelem is hat az eredményességre, például a logisztikai költségek.
A gazdaságkutató továbbá arra figyelmeztetett, hogy a multik magyarországi tevékenységét főként az egyszerű összeszerelő tevékenységek, az alacsony szintű, jellemzően futószalag melletti betanított munkafolyamatok uralják, ami a költségek alakulására igen érzékeny, így válság idején könnyen leépíthetők és áthelyezhetők más országba.
Így a magyar gazdaságpolitika magas költségvetési támogatással vonzza az alacsony magyar hozzáadott értékű tevékenységeket az országba, ami konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, ráadásul erősen energiaintenzív és esetenként környezetszennyező iparágak üzemei települnek be - ilyen az akkumulátorgyártás is
- jelezték.
A GKI közleménye szerint további problémát jelent, hogy hiányzik a hazai, jól képzett munkaerő, így egyre inkább külföldi munkaerőt hoznak be, például Szerbiából, Ukrajnából és Ázsiából. Ráadásul a kormányzati támogatás ellenére az elmúlt évtizedekben a GDP-termelésből jelentősen csökkent az ipar aránya, ellenben nőtt a szolgáltatásoké.
Azt is jelezték, hogy az Orbán-kormány akkora támogatást ad a multiknak, hogy az egy várható dolgozóra jutó közvetlen forrás 8-10 évre fedezi a teljes bérköltséget, vagyis ebben az időszakban a hazai munkaerő lényegében ingyen dolgozik a multinak. Ekkora pénzekből valószínűleg a magyar vállalkozások is tudnának legalább ennyi munkahelyet létrehozni, amik jobban megfelelnének a hazai piac adottságainak, magasabb magyar hozzáadott értéket tudnának képviselni. Ez azt is eredményezné, hogy nem kell Ázsiával versengeni az összeszerelő üzemekért és nem konzerválná Magyarország a nyugat-európaihoz képest alacsony béreket. Ehhez viszont jól képzett szakemberekre, és ezen keresztül az oktatás és a tudás megbecsültségére lenne szükség - szögezte le a GKI:
