;

Százhalombatta;MOL Nyrt.;orosz olaj;

A pozsonyi finomító jelenleg még 95 százalékban orosz nyersanyagot használ

- Lassan vált a Mol a „nyugati” nyersolajra, mostanában éppen rekordnyereséget ér el az orosz behozatalán

A pozsonyi finomítóban rövid időn belül kezdődik a „nyugati” nyersolajok feldolgozásának tesztje - közölték a cégcsoportnál. A százhalombattai egységük kapcsán beharangozott, hasonló tervekről viszont nincs új hír.

A pozsonyi finomítóban rövidesen megkezdik a „tengeri” olaj tesztelését – közölték megkeresésünkre a Molnál. Ennek oka, hogy felkészüljenek a szankciókra és az új piaci kihívásokra.

Az olajcég kiemelt figyelmet fordít az egységet birtokló, szlovák Slovnaftra. Sikeresen befejezték a tervezett karbantartási munkálatokat, és azonosították azokat a területeket, ahol műszaki kiigazítások szükségesek a nem orosz forrásból származó nyersolaj feldolgozásához.

Arra a kérdésünkre, hogy a Százhalombattán üzemelő Dunai Finomítóban (Dufi) az átállás céljából mikor és milyen átalakításokat terveznek, nem válaszoltak. Ez azért fura, mert Huff Zsolt, a Mol-csoport feldolgozás-kereskedelmi üzletágának termelési ügyvezetője május végén még arról tájékoztatta lapunkat, hogy a százhalombattai és a pozsonyi finomítóban szeptember során egy-egy hétig a "tengerről" vásárolható olajok nagyarányú, ipari méretű feldolgozását tesztelik. Akkori szavai szerint a Mol-vezérkar eme kísérleteket követően dönt az „tengeri” nyersolaj nagyarányú feldolgozásának bevezetési ütemezéséről.

A tesztek esetleges eredményét firtató kérdésünkre ugyanakkor a cégcsoportnál lényegében megismételték májusi, kapcsolódó nyilatkozatukat. E szerint

a Mol az elmúlt 8 év során összesen 170 millió dollárt költött arra, hogy a Dunai Finomítóban képesek legyenek mintegy 35 százalékban a tengerről érkező, eltérő típusú kőolaj finomítására.

 A munkát folytatják, de 500-700 millió dollár közötti befektetés és 2-4 év szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi arányt száz százalékra emeljék. Akkori nyilatkozatok szerint a Dufi 65, a pozsonyi finomító pedig 95 százalékban használ orosz nyersanyagot.

Kétségtelen: Orbán Viktor tavasszal, több fordulós, feszült brüsszeli és budapesti tárgyalások során elérte, hogy az orosz olajbehozatal ez év végétől érvényes, az EU összes tagállamára meghirdetett tilalma a vezetékes szállításra ne terjedjen ki. Bár ezt a kormány rendre az egyéb beszerzési lehetőségek hiányával indokolta, szakértők már akkor figyelmeztettek a 44 éve kiépült, a horvátországi Omisalj kikötőjéből egyenesen Százhalombattáig húzódó Adria-vezetékre.

A Mol annyiban támasztotta alá a kormányérvelést, hogy az átállás „egyik napról a másikra” így sem lehetséges. Ráadásul az Adria-vezetéken – legalábbis a Mol szerint – nem érkezhet elegendő, a térség ellátásához szükséges olaj. Ezt a beállítást Moltól független, a szakmához értő forrásaink ugyanakkor legalábbis erősen árnyalták.

E szerint megfelelő, célirányos intézkedésekkel jóval hamarabb és sokkal olcsóbban is át lehetne állni a világ különböző kitermelőitől származó olajra, amit a tengerről szállítanának fel Százhalombattáig, illetve tovább Pozsonyig, vagy akár a cseh Litvinovig. Igaz, ez – legalábbis rövid távon – kétségkívül többletköltségeket, illetve nyereségesést okozna a Molnak.

Olyannyira, hogy az orosz olaj behozatalán a Mol mostanság éppen rekordnyereségeket ér el. Ennek szakértők szerint az az oka, hogy a nyersanyag az általános nemzetközi elhatárolódás miatt tavasz óta jóval olcsóbb a világpiacon forgalmazott termékeknél.

A késztermékek változatlanul drágák. Ma már a kormány sem tagadja, hogy az így elért többlethaszonból tartják fenn a hazai üzemanyagok 480 forintos hatósági árát. Sőt a Molra kivetett extraadón keresztül a „rezsicsökkentett” áram- és gáztarifák fenntartására is jut belőle több százmilliárd.

A százhalombattai finomító szeptemberre tervezett átállási tesztjének elmaradását befolyásolhatták a nyáron tapasztalt, jelentős üzemanyag-ellátási bonyodalmak éppúgy, mint az egység áprilisról augusztusra áttolt karbantartása – vélekedett megkeresésünkre egy iparági szakértő. Ugyanakkor a legkézenfekvőbb válasznak mégis csak azt tartotta, hogy mivel az EU végül mindennemű határidő nélkül engedélyezte Magyarországnak (és a többi, vezetéken ellátott államnak) az orosz nyersolaj behozatalát, az átállási tervek is lejjebb kerülhettek a fiókokban.

A dízelszankció sem érint minket

Az orosz eredetű dízeltermékek korábban csővezetéken érkeztek az országba, azonban a szállítás már 2020 tavaszán leállt. Az uniós embargó ezért nem befolyásolja a magyar dízelpiac ellátását – közölték megkeresésünkre a Molnál. Az Európai Tanács május végi döntése értelmében ugyanis február elejétől olajtermékek – így például dízel – sem vásárolhatók Oroszországból. Eme döntés alól ráadásul – kivételesen - Magyarország sem kivétel. Bár szakértők az év végén – a térségi finomítók fokozatos újraindulása ellenére – gázolajhiánytól tartanak, szerintük az uniós tilalom ebben nem hoz további törést. Az orosz dízel európai behozatala ugyanis az elmúlt évek során már más okokból, jelentősen megcsappant.

Takarékon üzemel a finomító

A Dunai Finomító egységei az üzleti terveknek megfelelő szinten, a lehető legkisebb energiafelhasználást szem előtt tartva üzemelnek – közölték lapunkkal a Molnál. Október 8-án elindult az őszi karbantartás második szakasza. Ennek során javításokra, felújításokra és cserékre kerül sor. Érintett üzemeiket várhatóan november közepéig indítják újra – tették hozzá.

Az adóhatóság szerint nem ez az első eset, az üzemeltető a jogi környezetet, nem a NAV eljárását tartja „túlzónak”.