Október elején a hollandiai EDUtech Europe expón mutatkozott be először a hazai Maker’s Red Box cég legújabb alkotópedagógia tananyaga, a Global Warning - Klímaexpedíció a Föld körül, amely a globális felmelegedés okait és azok összefüggéseit, az alkalmazkodás módjait mutatja be. Fuchs Péter és Dobi Dóra hét évvel ezelőtt azért kezdtek új pedagógiai módszerekkel kísérletezni, hogy a digitálizációt egyre inkább mindenhez alapnak tekintő, korunk igényeit kielégítő oktatást folytassanak nagyobb gyerekek és felnőttek számára. “Ekkor még kifejezetten iskolán kívüli tevékenységekben gondolkodtunk, de olyan jók voltak a visszajelzések a gyerekek és a szülők részéről is, hogy nyilvánvaló lett, jó lenne így tanulni, ezért átalakítottuk a tananyagokat olyan módon, hogy iskolákban is használhatók legynek. Ma már kimondottan iskolák számára készítünk alkotópedagógiai programcsomagokat” - mondta Fuchs Péter vezető fejlesztő. Nem csak a modern kor technológiájának megismertetése a cél, hanem olyan kompetenciák fejlesztése is, amilyenekre a hagyományos oktatás nem képes, tette hozzá Horváth Ádám pedagógiai vezető.
Négy tananyaguk van, az egyik a Digitális Történetmesélés, ami szuperhősökről szól, a másik a Zöld Mérnökök, ami egy Mars-utazás természettudományos kihívásait mutatja be, a harmadik a Jövő Városa, amely egy jövőbéli város építését teszi lehetővé térbeli maketteken. A legutóbbi, a negyedik a Global Warning - Klímaexpedíció a Föld körül. Ezek mind 32 órányi gyakorlati foglalkozást tartalmaznak, ami egy teljes tanulási hét alatt vagy egy fél év során heti 2 órában is teljesíthető. Részletesek és alaposak a hozzájuk tartozó tanári kézikönyvek, és online anyagok, így valójában bármilyen szakos tanár oktathat segítségükkel, de a Maker’s Red Box műhelyében gyakorlati oktatást is kaphatnak.
“Az anyag kifejlesztésénél a fő motivációnk az volt, hogy a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek, az ahhoz való alkalmazkodáshoz szükséges tudás tanítása még nincs igazán kidolgozva: nem csak nálunk, más országokban is kevés az alapos tananyag”
- magyarázta Horváth Ádám.
A lényeg tehát, hogy a gyerekek nem egyszerű tanári magyarázatokat hallgatnak, hanem tevékenyen részt vesznek a történetek virtuális alakításában: egy koralltelep újjáélesztésében, egy mangróveerdő újratelepítésében, vagy egy napelempark építésében. Ezt különböző szerepekbe bújva tehetik meg: legnépszerűbb az influenszer - a közösségi médiák reklámembere -, aki elmagyarázza, hogy minderre miért van szükség, és a tudós, aki például azt tudja, és azt magyarázza el, hogyan, miért zajlik a korallok kifehéredése. A folyamatot a műhely által 3D-nyomtatással készített rózsaszín korallmodellen be is tudja mutatni, ami a ráöntött meleg víz hatására fehérré változik. De van az oktatókészletben - amit egy nagyobb dobozban kap meg a tanár - olyan kis elektronikus érzékelőberendezés, úgynevezett mikrokontroller, amin a belehelt széndioxid hatására egyre több piros LED-lámpa gyullad ki.
Annak is komoly oktató szerepe van, hogy nem ugyanazt a feladatot végzik a gyerekek, hanem különböző területeken dolgoznak, aminek során szorosan együtt kell működniük, akár vitázva is egy cél érdekében. A résztvevők azután munkafüzetben dolgozzák ki a feladatokat, és a végére teljes mértékben megértehetik, mi a klímaváltozás lényege és hogyan tudnak alkalmazkodási stratégiákat kialakítani. A végén jön a vizsga, amelynek során egy, a saját éghajlatuknak megfelelő iskolaépületet kell tervezniük a gyerekeknek a fenntarthatóság jegyében. (Az oktató anyagokat már 14 országban használják.) Végeredményben nem egyszerűen egy új taneszközről van szó, hanem egy olyan rendszerről, ami a gyerekektől sokkal nagyobb aktivitást kíván meg az eddigi oktatási eszközöknél, más típusú képességeket fejleszt.
