– Elképesztően nagy a kereslet, csak éppen nem tudjuk kielégíteni, ugyanis szinte lehetetlenség szenet beszerezni – állította egy észak-somogyi Tüzép-telep alkalmazottja. Minimális mennyiséget Csehországból tudnak hozatni, de ez semmire sem elég. Szavai szerint az elmúlt években rendre ugyanannyi szén fogyott náluk, az idén nyár közepe óta viszont sokszorosára nőtt az igény: akár ötvenszer többen is keresték őket, mint a korábbi években.
– Már nyitás előtt fél órával csöng a telefon, s egész nap folyamatosan vesszük fel a megrendeléseket, ám még így is előfordult, hogy a záráskor vagy 150 nem fogadott hívásunk volt – magyarázta. Amióta kiderült, hogy visszavágják a gázártámogatást, aki teheti, más tüzelőanyagot keres, hisz faluhelyen sokan nem bontották el a régi cserépkályhát vagy a padlásról lehozták a szenes kályhát.
Miután a hazai szénbányászat leépült, a Tüzép-telepeken import tüzelőanyagot árusítanak. Csakhogy az eddig jól működő, a honi igényeket teljes mértékben kielégítő cseh, lengyel és német import drasztikusan visszaesett az ottani belső kereslet miatt. – A csehektől és a németektől barnaszén, a lengyelektől feketeszén érkezett, utóbbi mostanra teljesen eltűnt a piacról, ahogyan a német brikett is – mondta egy másik tüzépes szakember, aki egy somogyi kisváros tüzelőanyag-kereskedését vezeti. A fa és a német brikett fűtőértéke nagyjából azonos, előbbi azonban kevésbé környezetszennyező, ráadásul a vegyes tüzelésű kazánok közül a többség a fa-gáz kombinációt részesíti előnyben.
Legmagasabb energiatartalma a lengyel szénnek, illetve a koksznak van, de ezek a legdrágábbak, ráadásul a vékonyabb falú kályhákba nem is alkalmasak, ugyanis túl magas hőfokon izzanak. Barnaszenet mázsánként 6-20 ezer, a feketét 10-26 ezer forintért is kínálnak, már, ha éppen érkezik külföldről. Az általunk felhívott, illetve személyesen felkeresett Tüzép-telepek egyikén sem lehetett ilyen minőségű fűtőanyaghoz jutni, még drágán sem. Itthon a feketeszenet termelő bányákat rég bezárták, barnakőszenet pedig iparági informátoraink szerint jelenleg egyedül Felsőnyárádon termelnek, nagyjából évi százezer tonnányi mennyiségben.
Az Orbán-kormány viszont a lignit kitermelését és forgalmazását ösztönzi, ami azért is meglepő, mert 2016-ban még egy olyan kormányrendelet előkészítését tervezték, amely betiltotta volna a lignit lakossági forgalmazását.
A szénnél jelentősen alacsonyabb fűtőértékű, ám magas kén- és szállópor tartalma miatt sokkal szennyezőbb tüzelő ugyanis komoly veszélyt jelent a környezetre és az egészségre. A hat évvel ezelőtti adatok szerint akkor közel 100 ezer család fűtött lignittel, s 300 ezer tonna fogyott el: ezzel indokolta a kormány, hogy végül mégsem tiltották be a lakossági forgalmazást.
Ennek ellenére látványosan visszaesett az igény iránta, sokan azt mondják, egy jobb kályhába be sem raknák, mert szétkormozza, tönkreteszi. Egy dél-borsodi, lignitértékesítéssel foglalkozó telep vezetője szerint viszont lehet ezzel is fűteni, csak meg kell tanulni, hogyan. Tűzifából a kazánban jó parazsat kell rakni, s arra kell rálapátolni egyszerre egy nagyobb mennyiségű lignitet, majd, ha átizzik az is, elzárni a kazánt. Akár a fánál, a lignitnél is fontos, hogy ne legyen vizes, ilyen szempontból az idei aszályos év ennek a külszíni fejtéssel kinyerhető fűtőanyagnak kifejezetten kedvezett. A lignit olcsóbb, mint a szén, ömlesztve mázsája 2390 forintba kerül Bükkábrányban, s a tapasztalatok szerint egy háztartást jellemzően 50 mázsából „kifűtenek” egy téli idényben. A környezetvédők azonban határozottan ellenzik a lignittel való fűtést, arra hivatkozva, hogy annak égetésekor rákkeltő, szív- és érrendszeri károsodást, légúti megbetegedéseket okozó, agresszív anyagok sora keletkezik: adataik szerint a fa és lignitégetés évente 13 ezer ember idő előtti halálát okozza Magyarországon, a gyermekek életesélyeit pedig 6-8 hónappal csökkentheti.
Se fűtő, se kazán
- Mindössze azt akarják felmérni, érdemes-e Mészáros Lőrincnek szénbányát nyitni – vélekedett Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere. Azután kérdeztük erről, hogy egy, a Telex által közzétett belügyminisztériumi irat szerint azt kérdezi a tárca az oktatási intézményektől, tudnának-e barnakőszénnel fűteni. Egyebek között arra kíváncsiak, hány barnakőszénnel üzemelő kazán van az adott intézményben, milyen fűtési rendszert alkalmaznak, mennyi a becsült barnakőszén-igényük a teljes fűtési idényre, mekkora a tárolókapacitásuk, illetve hány fűtő dolgozó, s mennyi tüzelőanyag áll rendelkezésükre.
A korábbi, szeptemberi központi felmérésre, amelynek során a kormány azt szerette volna megtudni, hány háztartásban vásárolnának idén barnakőszenet, Kübekházán mindössze 15-en válaszoltak igennel. A Csongrád-Csanád megyei település vezetője úgy látja, „a döntéshozók egy másik mátrixban élnek”, hiszen szenes kazánt már a falvak intézményeiben is csak elvétve látni, s a fűtő, mint szakma is lassan kihal. A közeli Felgyőn olyan berendezést használnak, amely gázzal, fával és szénnel is működik. Az egyetlen, 500 négyzetméteres épületben működő konyhát, bölcsődét és óvodát fűtik vele - mondta lapunknak Horváth Lajos polgármester. A hazai szénkereskedelmet biztosan nem ez a falu fogja fellendíteni, ők lengyel szenet szoktak vásárolni, annak jobb a minősége. Kipróbálták a magyar szenet is, de sok a salakja és nehezen gyullad újra - foglalta össze tapasztalataikat a falu vezetője.
Békéscsabán az önkormányzat energetikai bizottsága két óvoda esetében vizsgálja a vegyes tüzelésű kazán használatának lehetőségét - tudta meg lapunk a városháza sajtóreferensétől, Varga Mariannától. Králik Emese
A miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület már több alkalommal fellépett a Sajó-völgyi lignitbányák ellen: a helyiekkel együttműködve 2019-ben elérték a sajókápolnai bánya idei bezárását, és sikerült megakadályozniuk azt is, hogy Múcsony önkormányzata külszíni lignitbányát nyisson, ahonnét évi 30 ezer tonnát közvetlenül a lakosságnak árusítottak volna. E folyamatokat most megfordíthatja a kormány intenzív törekvése a lignitbányák újranyitására, ami mellett mostanság fideszes Borsod megyei képviselők is erősen kampányolnak.
„A lignit mind erőművi környezetben, mind lakossági kályhákban történő tüzelése nemcsak az éghajlatvédelmi célokkal ellentétes, hanem jelentős egészségügyi hatásokkal rendelkezik, rendkívüli módon rontja a helyi közösségek életminőségét. Felhasználására a háztartási tüzelőberendezések alkalmatlanok” – ez a megállapítás az Agrárminisztérium égisze alatt működő Herman Ottó Intézet által is fémjelzett „Fűts okosan” kampány weboldalán olvasható. A kormányközeli intézet lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre arról, szerintük milyen hosszú távú egészségügyi következményei lehetnek, ha a kormány ösztönzésére az eddiginél több háztartás állna át lignittel való fűtésre.
A szén zöld útja
A globális energiaválság a szén árát is megtépázta: hat-hétszeresére növekedett a beszerzés költsége. Ennek az energiahordozónak a fűtésben betöltött szerepe egyre csökken, Magyarországon mára minden jelentősebb fekete vagy barna szén termelő helyszín bezárt, és a korábban kitermelt mennyiségek alig néhány százaléka van jelen a piacon – mondta lapunknak Rabi Ferenc a Bánya-, Energia-, és Ipari Dolgozók Szakszervezet elnöke. Szavai szerint míg például korábban csak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Lyukóbányán egymillió tonna feletti barnakőszenet termeltek ki, addig ez a mennyiség ma az egész megyében nagyjából százezer tonnányira csökkent, s míg régebben 10-11 millió tonna lignit került ki külszíni fejtésből, most ez a két nagy hazai lignitbányának, Visontának és Bükkábránynak köszönhetően 5-6 millió tonnányi mennyiség. Ennek nagyobb részét felhasználja a visontai hőerőmű, amely ebből állít elő áramot, már ha épp működnek a blokkjai. A szakszervezeti elnök szerint előremutatóbb lenne a szénvagyon olyan jellegű felhasználása, amely a mostaninál jóval kevesebb szennyezőanyagot juttat a levegőbe. Ezek a modern fejlesztések nem rövid távúak, egy-egy ilyen beruházás 3-5 év alatt készül el, vagyis nem oldja meg az előttünk álló fűtési szezon problémáit. De tudni kell, hogy léteznek olyan technológiák, amelyek szinte káros anyag kibocsátása nélkül termelnek a szénből zöld fűtőanyagot (az egyik ilyen technológia az úgynevezett TCG, a Thermo-Chemical Gasification üzemmód, amely a fosszilis energiaforrásokat és a szerves hulladékokat nagy hatékonysággal használja fel és állít elő szintetikus gázt), s mivel Európában a földgázból egyre kevesebb van, szénből viszont jelentős mennyiség, érdemes lenne ezekre koncentrálni. Doros Judit
