Sztrájkoltak a kukások. Tavasszal 15 százalékos béremelést kaptak, de hát azt már megette az infláció.
Sztrájkolnak – még ha megosztva és megfélemlítve, vérszegényen is – a tanárok. Tavasszal 10 százalékos béremelésre kaptak ígéretet, most úgy tűnik, ebben a naptári évben már nem kapnak egy kanyi vasat sem. Az idén 15-20 százalék a várható éves infláció. Ez azt jelenti, minden tanár reálbére ennyivel csökken. Persze mások is akadnak, kik hasonló cipőben járnak, de hadd beszélek arról, amit ismerek.
Definíció szerint válság az, ha két egymást követő negyedévben csökken a GDP. Ha kisebb a torta, mindenkinek kisebb szelet jut belőle. Csak hát az idén gazdasági növekedés lesz hazánkban, 4 százalékra becsülik. Nagyobb tortából miért nem jut nagyobb szelet, akár reálbér-növekedés is? Miféle kormány az, amelyik gazdasági növekedés mellett reálbér-csökkenésre kárhoztatja saját alkalmazottait?
Említsük meg, volt már ilyen, vagy majdnem ilyen: 1995-ben 15 százalékos reálbércsökkenés történt. Akkor válság pusztított. De most miért? No persze, sejtjük a választ. A kormány tavasszal kiköltekezett. Nem olyan választási költségvetés volt ez, mint mondjuk 1994-ben, 1998-ban vagy akár 2018-ban. Sokkal olyanabb. A két kézzel szórt pénz (melynek, legyünk őszinték, adóvisszatérítés formájában a kisgyermekes tanárok, főorvosok, nagyvállalkozók, milliárdosok is haszonélvezői voltak) most hiányzik. Micsoda felelőtlen gazdaságpolitika az, amelyik 6 százalékos költségvetési hiányt hoz össze 4 százalékos gazdasági növekedés mellett? (Ilyenkor pár ország költségvetési többletet halmoz fel, készülve a rosszabb évekre. Szerencsétlenek!)
No persze az ember él a gyanúperrel: jut azért pénz mindarra, amit a kormány fontosnak tart. Noha az idén már nem lesznek választások, a kormánypropaganda kampány üzemmódban szidja „Brüsszelt” vagyis a miniszterelnökünk által is jóváhagyott szankciókat, minden bajok okát. Nekem ugyan rémlik, már 2021-ben gáz-, étolaj- és csirkefarhát- ármaximálásra került sor az infláció miatt. És ez az infláció csak 3-4 országban 20 százalék, miközben huszonhárom másik, a szankciók által szintén érintett államban csak ennek a fele.
De ez most és itt mindegy is. Végül is vallás és fideszesség hiten alapszik, nem tényeken. Egyetemen tanultunk logikát. A szillogizmust egy a példával magyarázta a tanárunk. Ha levizsgázom logikából, megnősülök. Ha megnősülök, vége a szép életemnek. Tehát ha levizsgázom logikából, vége a szép életemnek. Hasonló szillogizmust pedagógus húgom is talált. A kormány szerint nem emelhető a pedagógusok bére, amíg Brüsszel nem küld pénzt. Brüsszel nem küld pénzt, mert korrupt a magyar kormányzati elit. Tehát nem emelik a pedagógus béreket, mert korrupt a magyar kormányzati elit.
A kukások képviselőivel tárgyalt a főváros. Megegyeztek, egyszeri támogatást kaptak. A pedagógusok képviselőivel nem tárgyalt a kormány. Ködös ígéreteket kaptak mindössze.