A nyugati szövetségesek felgyorsult fegyverszállításainak köszönhetően az ukrán csapatok szeptember második felében Luhanszk és Donyeck megyei települések, köztük a logisztikailag fontos Liman és Bahmut város visszavételével folytatták sikereiket északkeleten, délen pedig a Herszont védő orosz erőket sikerült beszorítaniuk.
Az orosz kudarcokat látva Vlagyimir Putyin szeptember 21-én – hét hónapi halogatás után – részleges mozgósítást rendelt el a hadsereg mintegy 300 ezer tartalékossal való feltöltésére. Szeptember 30-án, egy színlelt népszavazás eredményére hivatkozva Oroszország elcsatolta a nagyobb részt megszállt négy ukrajnai régiót: Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyét. Ám a folytatódó ukrán harci sikerek, így több tucat Herszon megyei település felszabadítása, majd a kaotikusra sikerült mozgósítás éles bírálatot váltottak ki a hadvezetéssel szemben a milliós követő táborral bíró orosz katonai bloggerek részéről, de az állami médiában is. Szélsőséges nacionalista szereplők, de néhány vezető politikus is arról beszélt, hogy szükség esetén akár taktikai atomfegyver bevetésével kell megvédeni az újonnan annektált területeket.
A nyilvánvaló politikai nyomás alá került orosz elnök a hadsereg több vezetőjét leváltotta, majd október 8-án a számos háborút megjárt veterán tábornokot, a dél-ukrajnai orosz offenzíva addigi parancsnokát, Szergej Szurovikint nevezte ki az Ukrajnában harcoló orosz erők élére. Drámai fordulatot hozott, hogy október 8-ára virradó éjjel feltehetően ukrán autóbombás támadás szakította le a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai jelentőségű híd egy szakaszát.
Megtorlásul az orosz elnök tömeges légicsapásokat rendelt el, ezúttal kifejezetten az ukrán nagyvárosok energetikai, vízellátási és távfűtési infrastruktúráját véve célkeresztbe. Kijevi közlések – Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter – szerint az elmúlt tíz nap több száz rakéta- és dróncsapása súlyos kárt tett e létesítmények több mint 40 százalékában, „halálos téllel” fenyegetve az ukránokat. A hatóságok áramszünetek beiktatásával próbálják biztosítani az energiaellátás fenntartását. A 600 ezer lakosú közép-ukrajnai Krivij Rihben áramellátása teljesen megszűnt csütörtökön, miután az orosz csapások egy erőművet és egy másik energetikai létesítményt is megrongáltak.
Az orosz erők az elmúlt napokban Bahmut térségében megállították az ukrán előrenyomulását. A kijevi hadvezetés helyzetét bonyolítja, hogy északról, Belarusz irányából is orosz támadással kell számolnia,
amióta múlt szombaton megkezdték 9 ezer orosz katona odatelepítését, minszki közlés szerint egy közös határvédelmi egység felállításához. Az elemzők figyelme azonban egyre inkább a déli Herszonra összpontosul, amelyet az orosz hadsereg még az invázió első napjaiban szállt meg, s ahová nagy létszámú deszantos és tengerészgyalogos erőt vezényelt azzal az utóbb meghiúsult elképzeléssel, hogy Odessza felé folytatja offenzíváját.
A figyelem oka, hogy – miközben a Dnyeper nyugati partján fekvő, kulcsfontosságú kikötővárost egyre jobban megközelítik a folyó két oldalán lassan dél felé nyomuló ukrán csapatok – Szurovikin orosz tábornok kedden elrendelte a lakosság evakuációját, elemzők szerint egy ukrán ostromtól tartva. Szurovikin nyilatkozata, miszerint "nehéz helyzet alakult ki" a térségében, a brit hírszerzés értelmezésében azt jelenti, hogy a Kreml "komolyan fontolgatja haderői nagy részének visszavonását" a Dnyepertől nyugatra lévő területekről. Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar szóvivője azt mondta, Moszkva csak frissen besorozott tartalékosokat hagyna hátra a térségben, ahonnan ki akarja menekíteni 20 ezer magasan kiképzett katonáját. Más források úgy tudják, Putyin megtiltotta visszavonulásukat. (Az ukrán erők a nyáron megsemmisítettek több ottani logisztikai csomópontot, majd nyár végétől, az amerikai HIMARS rakétavetők megérkezésével járhatatlanná tették az oroszok fő utánpótlási vonalait jelentő két herszoni hidat és a 70 kilométerre lévő Nova Kahovka-i duzzasztógát átjáróját.)
Havi 1,5 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát az Európai BizottságItt az EU-csúcs zárónyilatkozata, már az első pontja ellentmond Orbán ViktornakA herszoni fejlemények egyelőre beláthatatlanok, tétjük viszont óriási. A város esetleges ukrán bevétele súlyosan demoralizálhatja az orosz haderőt és a hátországot, alapvetően meghatározva a háború további menetét.
A Meduza orosz ellenzéki hírportál szerint szakértők az evakuálás mellett az orosz erők nehéz városi védharcokra való berendezkedését tartják a másik lehetőségnek, de nem zárják ki azt sem, hogy Herszon kiürítése után taktikai nukleáris fegyver demonstratív bevetésének helye lehet a megye keleti, ritkán lakott területe, ahol most több tízezer ukrán katona tartózkodik. Ezzel szemben az ukrán elnök csütörtökön a brüsszeli EU-csúcs résztvevőihez intézett beszédében azzal gyanúsította meg Oroszországot, hogy a Nova Kahovka-i vízierőmű ukrán támadásnak álcázott felrobbantására készül, ami egy kiterjedt ökológiai katasztrófa mellett nyolcvan település, köztük Herszon elárasztását eredményezné. Ennek megakadályozására nemzetközi megfigyelő misszió kiküldését kérte az ENSZ-től.
Putyin szerdán hadiállapotot vezetett be az októberben bekebelezett négy régióban, és „gazdasági mozgósítást" nyolc, Ukrajnával határos orosz területen a február 24-e óta tartó „különleges műveletek” támogatására. Nyugati kommentárok szerint e lépések egyebek mellett az ukrán lakosság váratlan arányú menekülésének megfékezését és a kényszersorozás lehetőségét hivatottak biztosítani.
A harcokat hamarosan lefékezi a haditechnika mozgatását megnehezítő őszi esős évszak, majd a kemény téli fagyok. Nagy kérdés, hogy tavaszra hogyan tudják rendezni soraikat a szemben álló felek. Kijev reményeit erősíti, hogy az Európai Unió bejelentette, novembertől kiképző missziót indít 15 ezer ukrán katona számára. E támogatás mellett az ukrán városok elleni fokozódó orosz légitámadások elengedhetetlenné teszik, hogy a szövetséges országok gyorsan teljesítsék felajánlásaikat, és fejlett légvédelmi rendszereket küldjenek Ukrajnának.
