A természetet járva, ha figyelmesek vagyunk, mindenütt kisebb élővilágokat fedezhetünk fel – ezt is megtapasztalhattuk tatai kirándulásunkon. A város környékéről írt Madárkalauz – a madármegfigyeléshez még GPS-koordinátákat is megadva – segít észrevenni a térség legkülönfélébb madarait. Laikusként nem is gondolnánk, hogy az erdők fái, bokrai és a tó vize hány százféle madárfajt rejt, melyek nemcsak fel-feltűnnek, de ciklikusan visszatérnek a kedvelt helyeikre.
Tata ugyanis olyan város, ahová madárként érdemes visszatérni. Az Öreg-tó partján üldögélve mi is csak csodálkoztunk a felettünk magasodó terebélyes, több mint kétszáz éves platánfán, melyet még az Esterházy-család, pontosabban Esterházy Ferenc hozatott ide a XVIII. században, Versailles-ból. A lombkorona sárga levelei pedig nemcsak az őszt jelezték, de azt is, hogy Tata ideális hely az elmélyülésre.
Madárváros születik
Tatán persze vannak olyan időszakok, amikor nem is kell keresgélni a madarakat, elég ha csak felnézünk az égre: november derekán például vadludak ezrei érkeznek az Öreg-tóhoz, míg a hónap második felében már tízezres nagyságrendben teszik tiszteletüket itt. A messziről jött látogatók fogadására a város is felkészül, a tómeder ideális vízszinttel várja a vándormadarakat. November 26-án pedig hazánk legnagyobb természetvédelmi rendezvénye, a Tatai Vadlúd Sokadalom keretében nézhetjük meg a költöző madarak érkezését – az esemény lebonyolításában közel száznyolcvan önkéntes segédkezik, míg a vendégek száma általában tízezernél is több.
– A régió, ahol Tata fekszik, egy történeti-ökológiai folyosó. A régi időkben ezt a területet Tatabányától egészen a Duna völgyéig kiterjedt mocsárvidék uralta, melynek maradványait, értékeit ma is láthatjuk lápok, illetve mesterséges tavak formájában – mondja Csonka Péter, hozzátéve, hogy a hatalmas kiterjedésű vadvíz megzabolázását először a rómaiak kezdték el, akik igencsak átalakították a tájat. Utóbbit jelzi a nem messze fekvő, az ókorban épült római út, melynek négy kilométeres szakasza ma is látható a Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Területen. A középkorban aztán Zsigmond király kialakította az Öreg-tavat, mely hazánk legrégebbi mesterséges tava, majd az Esterházy-család kezdte a vidéket fejleszteni. A XIX. században Mikoviny Sámuel vízépítő mérnök pedig azt a feladatot kapta, hogy az Által-ér völgyét lecsapolva azt művelésre alkalmassá tegye, míg a század végén kialakították a Réti-halastavakat, majd a XX. század közepén a Ferencmajori-halastórendszert. – Mindennek igazi haszonélvezői a madarak tízezrei voltak, melyek így nemcsak átvonultak a régión, de akár itt is tudtak telelni – mondja Csonka Péter.
Nyitott szemmel és füllel
Tatára mostanság azért is érdemes elnézni, mivel októberben indul meg a nagy vízimadár mozgalom. – Ha a vízfelület olyan szintre csökken, ami a madarak számára ideális, akkor nem ezer, hanem tízezer, esetenként hetven-nyolcvanezer madár is tartózkodhat az Öreg-tavon – mondja a madarász, hozzátéve, a tóparti sétányra október és december között érdemes naplemente előtt húsz perccel kiérkezni, mert olyankor biztosan látunk pár érkező ludat.
Következő állomásunk a közeli Esterházy-kastély volt, ahol a rendezvényterem falain a Madárkalauzban szereplő festmények sorakoztak. Csonka Péterék olyan kiadványt szerettek volna, mely amellett, hogy a szakmai közönség igényeit is kielégíti, bárkinek megtanítja értő szemmel nézni a madárvilágot – vagyis elmagyarázza, hogy egy adott évszakban, hónapban milyen fajokat leshetünk meg Tatán és környékén. – Ha valaki kimegy a természetbe, legyen az élő vagy élettelen természeti érték, nyitott szemmel és füllel kell közlekednie. Ha az érzékszerveinket kiélesítjük, akkor tudunk igazán elmélyülni és észrevenni a természet kincseit, az apró zajokat, mozdulatokat – mondja a természetvédelmi szakember és madármegfigyelő, hozzátéve, az avatott szem a tatai Platán Étterem teraszán egy alkalmas pillanatban akár húsz-huszonöt madárfajt is láthat egy ültő helyében.
Hobbiból munka
– Számomra ez a könyv mentőöv volt, mivel az utóbbi időben inkább természettudományos illusztrációkat készítettem, ezúttal viszont jobban ki tudtam élni a kreativitásomat – mondta a bemutatón Kókay Szabolcs természetfestő, aki a kötetben nemcsak anatómiai pontossággal ábrázolta a madarakat, de élőhelyeiken is bemutatta őket, vagy egy-egy lírai jelenetben – például megfestette a Tatai várat, amint vadludak szállnak el előtte.
Kókay Szabolcs szerint egy madárfestőnek számos előnye van egy természetfotóssal szemben, hisz ha a terepen egy madár túl hamar elröppen, attól még megjegyezheti az alakját, és otthon papírra vetheti. – A fejemben mindig ott él a látott jelenet, amit hazaérve rögtön meg tudok valósítani – mondja az illusztrátor, majd példaként rámutat egy művére, melyen egy sárgafejű királykát látni, ahogy megbújik egy kecskerágó bokor levelei között.
A képeit elnézve azt hihetnénk, Szabolcs egész korán elkezdett madarakat festeni, de valójában csak később találta meg hivatását. – Amióta az eszemet tudom, egyfolytában rajzolok, tizenkét éves korom óta meg madarászom, a két hobbit viszont csak húsz éves koromban kapcsoltam össze – meséli a művész, aki akkoriban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél dolgozott, ahol a madárillusztrációkkal teli kiadványok és a madárhatározók annyira megihlették, hogy elhatározta, ő bizony illusztrátor lesz. A Képzőművészeti Egyetem helyett azonban autodidakta módon képezte magát, többek közt természetfestők munkáit kezdte el tanulmányozni. – Rögtön észrevettem, hogy azoknak a munkái tetszenek a legjobban, akik maguk is aktívan járják a természetet, hogy a helyszínen szerezzenek ihletet, nem pedig fotókat másolva – mondja a művész, aki maga is arra törekszik, hogy minél sűrűbben járja az erdőt, hisz madarakkal találkozni mégiscsak élőben az igazi.
Bajok a tó körül
Az Öreg-tó környékén nincs mindig békesség és nyugalom. A partjára tervezett luxusszálloda ügyében kiírt július 31-ei népszavazás negyven százalékos részvétel mellett érvénytelen lett, de rég nem látott egységbe kovácsolta a tataiakat – számolt be róla korábban a 24.hu. A projektet ellenzők azt kifogásolták, hogy semmiféle egyeztetést nem történt a helyiekkel vagy a szakmai szervezetekkel a tó környékét alapvetően meghatározó beruházásról. A hotel miatt szerintük veszélybe kerülnek az Öreg-tó környezeti értékei, amelyeket két nemzetközi garancia, a Natura 2000-es besorolás és a Ramsari-egyezmény is véd. A jogilag érvénytelen népszavazáson az ikszelők több mint 93 százaléka a beruházás ellen szavazott. Az utolsó információ a tervezett beruházással kapcsolatban, hogy a szálloda mindenképp megépül, noha az eredeti tervekhez képest szerényebb méretben.
