Az Ukrajna és Oroszország között kezdettől közvetíteni próbáló, mindkét féllel a jó viszonyt megőrző Recep Tayyip Erdogan török elnök ismét kínos helyzetbe hozta Vlagyimir Putyint. A csütörtöki asztanai csúcstalálkozón Erdogan megvárakoztatta orosz kollégáját, aki a számára szokatlan szituációt – hiszen korábban ő várakoztatta meg menetrendszerűen minden vendégét és vendéglátóját, beleértve a római pápát is – már leplezni sem tudta. A Twitteren közzétett videón látható az Erdoganra várakozó Putyin, aki miközben tesz-vesz az asztalon szóba elegyedik több újságíróval is. A török elnök nem először hozta megalázó helyzetbe, választása azonban nincs, a török elnök az egyetlen, nemzetközileg jelentős politikai vezető, aki egyáltalán tárgyalóasztalhoz ül vele. Putyinnak égetően szüksége van Erdoganra, ezúttal az orosz gázszállítási gondok orvoslását reméli Törökországtól. A Reuters beszámolója szerint Putyin közölte Erdogannal, hogy Törökország a legmegbízhatóbb útvonal az Európai Unióba irányuló gázszállításhoz, és javasolta egy, az általa "ellátási központnak" nevezett létesítmény létrehozását az országban. Erdogan, legalábbis nyilvánosan, egyelőre nem reagált az orosz elképzelésre.
Az energiahordozók az orosz gazdaság legfőbb bevételi forrását jelentik, Oroszország a nyugati szankciók közepette is minden erejével igyekszik fenntartani az Európára gyakorolt energetikai befolyását – Putyin most előterjesztett javaslata szerint úgy, hogy Törökországban hozná létre az európai gázszállítás új központját, ahová átirányítaná a szállítást a múlt hónapban robbanásban megsérült és használhatatlanná vált balti-tengeri Északi Áramlat gázvezetékről. Putyin ismertetése szerint egy közös orosz-török gázcsomópont jönne létre, amely nemcsak a szállítás, hanem az ármeghatározás platformja is lenne. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a központ alkalmas lenne arra is, hogy a ma nagyon magas gázárakat szabályozzák „ a normális piaci szintre, mindenféle politikai felhang nélkül."
Minden bizonnyal az sem tett jót Putyin renoméjának, hogy a televízióban is közvetített kazahsztáni tárgyaláson Erdogan nem üdvözölte a közös gázvállalkozás ötletét, sőt, egyáltalán nem kommentálta azt.
A török autoriter elnök aligha kockáztatja jelenlegi egyre kedvezőbb nemzetközi pozícióját Putyin és a Kreml kedvéért, de minden alkalmat kihasznál arra, hogy az ukrajnai orosz agresszió okozta nemzetközi problémák megoldásának garanciájaként tűnhessen fel. Az ő nevéhez fűződik a háborúban elért eddigi legnagyobb diplomáciai siker is – júliusban az ENSZ-el közösen közvetítette az Oroszország által blokkolt ukrán gabonaexport újraindítását lehetővé tevő megállapodást.
Hasonló babérra vágyik Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is, aki az egyedüli uniós és NATO tagállam minisztereként vett részt az Oroszországi Energiahét alkalmával rendezett moszkvai panelbeszélgetésen. A magyar politikus azt hangsúlyozta, ha a Nyugat és Oroszország nem beszél egymással, hagyják elhalni a kommunikációs csatornákat, azzal feladják a békének még a reményét is a jelenlegi szörnyű helyzetben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt mondta, Magyarország még nem adta fel a reményt, és imádkozik azért, hogy minél előbb béke legyen a szomszédságában. Ugyanakkor hozzátette: Budapest nem politikai vagy ideológiai, hanem szigorúan fizikai kérdésként tekint az energetikai együttműködésre, mert „politikailag vagy ideológiailag nem lehet fűteni és főzni’.
