A jegybank láthatóan tartotta magát Matolcsy György korábbi bejelentéséhez, amely szerint 13 százalékon lezárja a kamatemelési periódusát. A ma lejáró és újrainduló egyhetes betéti kamattenderét a Magyar Nemzeti Bank a korábbi szinten 13 százalékon hirdette meg a bankok számár, vagyis kihagyta lehetőséget a monetáris szigorításra, a kamatemelésre, így a forint védelmére.
A jegybank döntése nyomén újabb mélypont jött, az euró ára 434,1 forintig emelkedett – vagyis az év eleje óta százalékkal értékelődött le. A dollár is is új csúcsra emelkedett, 448 forintot kértek a zöldhasúért, ami január óta 28 százalékos drágulást jelent. Ezeken a szinteken az elemzők szerint már nincsenek támaszok a forint számára, egyszerűen elfogyott a levegő, így nem lehet látni mi állíthatná meg a további zuhanást, annak ellenére, hogy magyar deviza erősen túladott állapotban van már napok óta. Ha egyszer lesz is forduló, az új alsó támasz maximum a 420 forint lehet, az euró 400 forint alá talán már soha nem is kerül. Technikai alapon Reuters elemzői már 450 forintos eurót sem tartanak kizártnak.
A magyar forint, ellentétben más környékbeli devizákkal szemben, az év eleje óta mélyrepülésben van. Ezzel szemben az elmúlt 12 hónapban a lengyel złoty öt százalékkal értékelődött le az euróval szemben, a román lej, illetve a cseh korona még minimálisan erősödni is tudott. Vagyis nem a háború, nem az energiaválság okozza a magyar forint zuhanását,
ez a magyar gazdaság gyenge teljesítményével a külső és belső egyensúlytalansággal, a gazdaságpolitika hiteltelenségével függ össze. Egyszerre romlik az államháztartási, a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleghiány, az infláció szeptemberben már 20,1 százalék volt és a következő hónapokban még további, igaz már kismértékű emelkedés várható. A 20 százalékos infláció mellett a13 százalékos (alap)kamat mínusz hét százalékos reálkamatot nyújt, ezért lett volna szükség a jegybanki kamatemelési periódus folytatására. De további kamatemelések is csak időleges megoldást jelentettek volna, ezért költségvetési és gazdaságpolitikai lépésekre lenne szükség - erről szerdán beszélt Palócz Éva, a Kopint- Tárki vezérigazgatója a cég friss gazdasági előrejelzést bemutató sajtótájékoztatóján.
