A Putyin háborús készülődése és háborúja (az időrend és a tények alapján semmiképpen sem az uniós szankciók) által kiváltott energiaválság legmarkánsabb európai ellenreakciója a zöldenergia erőltetett fejlesztése, vagyis a függetlenedés minden külső forrástól. Tavaly nyárig az új energiatermelő kapacitások kiépítésére fordított összegek kétharmada-háromnegyede ment a nap- és a szélenergia-szektorba; azóta az arány látványosan tovább nőtt. És van még egy látható változás, amit diverzifikációnak hívnak - ennek legnagyobb nyertese Norvégia és Algéria. Ott van – Líbia és Azerbajdzsán után – azért az USA is, de a sor végén. Amikor tehát a magyar miniszterelnök úgy fogalmaz azon a nemzetközi fórumon, amelyre érthetetlen módon meghívták, hogy Európának nem érdeke az orosz energiafüggést amerikai cserélni, akkor olymértékben csúsztat, hogy az már inkább hazugság.
Amivel persze még mindig csak annyit állítunk, mintha azt mondtuk volna: Orbán Viktor beszédre használja a száját. Ez így megy mostanában, minket azonban a kormányfő udvari médiájával ellentétben nem kötelez semmi arra, hogy elrugaszkodjunk a valóságtól. Nyugodtan leírhatjuk tehát: az Európai Unió sosem fog az amerikai gázszállítástól függeni. Egyrészt azért, mert a két kontinens között nincs csővezeték, és ha a világ összes LNG-tankere ingajáratban közlekedne az amerikai és az európai partok között (de nem közlekedik, mert a nagy részük Ázsiában szolgál), akkor sem tudnák kielégíteni Európa gázigényét. Másodszor pedig azért, mert az EU olyan tempóban áll át az alternatív energiaforrásokra, hogy a gáz megkerülhetetlenségére épülő energiarendszer már soha nem fog tartósan visszatérni. Akkor sem, ha vége lesz a háborúnak: ha béke lesz, és a gáz ára hirtelen bezuhan, akkor az amerikai palagáz-kitermelés gazdaságtalanná válik, és az amerikaiak megszűnnek gázexportőrök lenni.
Nem ez volt ugyanakkor az egyetlen logikai halálugrás Orbán fejtegetésében. Azt a régi vesszőparipáját is elővette ugyanis, hogy Trump a béke angyala, és háború valójában csak Joe Biden miatt van. (Ezen a ponton emlékeztetnénk rá: hónapok teltek el az agresszió februári elindítása előtt, amikor Biden leginkább szenilis vén trottykánt volt lefestve a magyar „jobboldalon”, mivel monoton módon figyelmeztetett a háborús veszélyre, holott Bayer Zsolt világosan megmondta: csak egy hülye gondolja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát). Nos, Donald Trump politikai megítélése élénk disputák tárgya, de arról nem nagyon van vita, hogy a megválasztásáért rengeteget tett Vlagyimir Putyin – meg arról sem, hogy kulcsszerepe volt az orosz rezsim elarcátlanodásában. Ha Amerika február 24 után is ugyanazt az Oroszország-politikát követte volna, mint Trump idején, az oroszok ha nem is Berlinnél, de már legalább Hegyeshalomnál járnának (mint emlékszünk, az egész azzal a követeléssel indult, hogy a NATO- takarodjon Kelet-Európából).
Mindehhez még csupán annyit: Orbán politikai krédójában a legfőbb érték állítólag a szuverenitás. Hangsúlyozzuk: állítólag.