Magyarország 2010 óta minden válságból, a 2008-2009-es globális gazdasági válságból, a migrációs válságból és a Covid-válságból is erősebben jött ki, mint ahogy belement - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Berlinben, a magyar-német gazdasági kapcsolatokról rendezett fórumon a magyar állami hírügynökség szerint.
Mint az MTI írja, a kormányfő ezt előadásában politikai okokkal indokolta. Felidézte, a gazdasági világválság idején Európában arról folytattak vitát, hogy a krízis konjunkturális vagy szerkezeti válság. A legtöbb európai ország azt konjunkturális válságnak tekintette - tette hozzá Orbán Viktor, majd azt mondta: „ezt az értelmezést sosem fogadtam el”. Kifejtette: ezzel szemben a gazdasági világválságot strukturális válságnak tekintette, amely mögött az van, hogy Európa folyamatosan veszíteni fog Ázsiával szemben, piacot, és így tovább. Orbán Viktor az erre adott helyes válasznak a mély strukturális reformot nevezte, majd hozzátette: 2010 után ennek megfelelően alakították át a magyar gazdaságot.
Arról is beszélt, hogy ha Magyarország nem védi meg a határait, összeomolhat az egységes európai uniós belső piac. Jelezte, mivel Magyarország nyitott ország, a határvédelem gazdaságpolitikájának is része kell, hogy legyen. Kijelentette: a következő időszakban politikai biztonságra, energiabiztonságra és fizikai biztonságra is szükség van. A politikai biztonságot a kormány stabilitása garantálja, a fizikai biztonságot egyebek között azzal lehet biztosítani, hogy Magyarország továbbra is a béke szigete lesz, az energiabiztonságnak pedig fontos része, hogy az országnak hat hónapra elegendő gáztartaléka van.
„Aki velünk együttműködik, az jól jár”
- hangsúlyozta a kormányfő.
Úgy véli, Magyarország 2010 óta minden válságból, a 2008-2009-es globális gazdasági válságból, a migrációs válságból és a Covid-válságból is erősebben jött ki, mint ahogy belement. Mint mondta, a magyar modell a társadalompolitika terén konzervatív, Helmut Kohl német kancellár időszakára emlékeztető politika. A kormány munkaalapú társadalomban gondolkodik, amelynek a középpontjában a család áll. A bruttó hazai össztermékből családtámogatásra Magyarországon fordítanak a legtöbbet, és a kormány alapvetően a munkán keresztül finanszírozza a családokat. Míg 2010-ben a foglalkoztatási ráta alig volt 50 százalék fölött, ma már 75 százalék körüli. Emellett a kormány épít a nemzeti büszkeségre is, és azt szeretné, ha ez egyre inkább a teljesítményen alapulna, ráadásul Magyarországon nincs multikulturalizmus.
Orbán Viktor fogalmazása szerint a magyar modell gazdasági alapjának egyik fontos összetevője az alacsony adószint. A világon egyedül itt van egysávos személyi jövedelemadó, nincs örökösödési adó, és alacsony, 9 százalékos a társasági adó is. Ami pedig az egyenlőséget illeti, a magyar álláspont szerint az inputnál, vagyis az oktatásnál, a munkakeresésnél kell megadni az esélyt. Az output, a teljesítmény oldalán viszont „inkább a különbségek pártján vagyunk”. A német vállalkozókhoz szólva azt hangsúlyozta, nincsen meglepetés a magyar gazdaságban, pontosan meg tudjuk mondani, hogy melyik szektorban milyen közép- és hosszú távú tervei vannak a kormánynak. Számos nagy német céggel most is érvényben vannak a megállapodások a távközlés, a digitalizáció, valamint a zöld energiára való átállás terén főként arról, hogy mely területeken tudnak bekapcsolódni a magyar modernizációs programba.
Úgy vélte, hogy a magyar-német gazdasági együttműködésnek alapvetően nem gazdasági alapjai vannak, hanem kulturális természetűek. Mint fogalmazott, Magyarországon van egy „pozitív előítélet” Németország iránt, részben történelmi okokból, részben a német kulturális teljesítménynek köszönhetően. A kétoldalú együttműködés fundamentumait semmiféle politikai kampány vagy esetenként felmerülő egyet nem értés gazdasági kérdésekben nem tudja lerombolni - szögezte le.
Kiemelte azt is: Magyarországon már 6 ezer német társaság találja meg a számításait, és 300 ezer család keresi meg a kenyerét olyan munkahelyeken, amelyek német cégekben vannak. Hazánk a világ ötödik leginkább high-tech országa, és exportteljesítmény terén is jóval előrébb áll, mint azt népessége indokolná. Magyarország emellett a világ 10 legnyitottabb gazdasága közé tartozik az export és a GDP aránya alapján, továbbá a tíz legkomplexebb ország egyike is a GDP összetettségét tekintve, vagyis számos ágazatra épül.
Orbán Viktor kijelentette: ma a legnagyobb kihívás az, hogy a kontinenst recesszió fenyegeti egyebek között az energiaárak meredek emelkedése miatt. A fő kérdés pedig az, hogy ha lesz európai recesszió, képes lehet-e Magyarország egyedül talpon maradni. Úgy vélte, hogy ennek érdekében a fejlesztésre, a beruházásokra és a technológiai innovációra kell fektetni a hangsúlyt. Kijelentette: ennek a törekvésnek köszönhető, hogy idén 5-6 százalékos a növekedés, és tavaly 7 százalékos volt.
A kormányfő a fórum előtt találkozott Olaf Scholz német kancellárral is. Erről meglehetősen szűkszavúan azt mondta, hogy gyümölcsöző megbeszélést folytattak, a kétórás egyeztetésen minden nehéz és komplikált témáról szót ejtettek, és „mindenki elégedett lehet” annak eredményeivel.
gyümölcsöző megbeszélést folytattak, a kétórás egyeztetésen minden nehéz és komplikált témáról szót ejtettek, és „mindenki elégedett lehet” annak eredményeivel.
Német érdekképviseleti vezető: veszélyben a közös német-magyar gazdasági sikertörténet
Veszélyben a közös német-magyar gazdasági sikertörténet - jelentette ki a német gazdaság kelet-európai piacokon tevékenykedő szereplőit összefogó érdekképviselet (Ost-Auschuss der Deutschen Wirtschaft) vezetője hétfőn Berlinben egy német-magyar gazdasági fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök látogatása alkalmából rendeztek.
Philipp Haussmann a kormányfő részvételével tartott fórumon hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatát kölcsönös előnyöket biztosító erős partnerség jellemzi, az pedig „jó és fontos, hogy a magyar gazdaság változóban van, amit az elektromobilitás, az autonóm vezetés és más új technológiák területén elindított jelentős beruházások mutatnak. Azonban aggodalmat okoznak szerinte azok a nehézségek, amelyekkel a Magyarországon tevékenykedő német cégek egyes, a kormány által stratégiainak minősített szektorokban szembesülnek. Ilyen szektor a távközlés, az építőanyag-termelés, a hulladékfeldolgozás, a banki és a biztosítási szolgáltatások, és újabban a kiskereskedelem is.
Ezekben a szektorokban a kormány azt akarja elérni, hogy „nemzeti bajnokok" - a piacukon a legerősebbnek számító, magyar tulajdonú cégek - fejlődjenek ki, ami legitim törekvés. Ugyanakkor az érintett német vállalkozások körében egyre többeknél érlelődött meg az a „megalapozott gyanú", hogy „nem látják őket szívesen”. Nehézségeik közé tartoznak a szektorális különadók, és úgy érzik, hogy átláthatatlanok az engedélyezési és a közbeszerzési eljárások és nincs „fair hozzáférésük az igazságszolgáltatáshoz.
Mindez elbizonytalanodáshoz vezet és veszélybe sodorja a német-magyar „közös sikertörténetet” - fejtette ki Philipp Haussmann, aláhúzva, hogy a liberális gazdasági rend és a német vállalatok közreműködésének feltétele a beruházások biztonsága, a fair közbeszerzési rendszer és a jogállami keretrendszer. Arról is szólt, hogy a német gazdaság szereplői gyors megegyezést kívánnak az európai uniós támogatások ügyében. Hangsúlyozta továbbá, hogy a német gazdaság feltétel nélkül támogatja az Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háborúja miatt kivetett szankciókat.
