A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 2021 december közepén döntött Növekedési Kötvényprogram (NKP) leállításáról, ennek ellenére idén áprilisig még 239 milliárd forintnyi jegybanki olcsó hitel adott a cégeknek – derül ki a jegybank féléves jelentéséből. Az NKP-t a jegybank monetáris politikai megfontolásokból függesztette föl, ugyanis az MNB már a tavalyi év során - az infláció elleni fellépés jegyében - megkezdte a szigorítást, a pénzkínálat csökkentését. Ennek viszont teljesen ellentmond, hogy továbbra is gyakorlatilag ingyenlikviditást nyomott a gazdaságba, pontosabban azok egyes szereplőibe a kötvényvásárlásokon keresztül. Vagyis az MNB miközben az egyik kezével már elvett, az arra érdemesnek talált cégeknek továbbra is adott a jegybanki ingyen vagy nagyon olcsó pénzből.
Az NKP-t az MNB 2019-ben vagyis még a Covid-járvány előtt indította el, úgymond a vállalati körvényprogramot fejlesztésére, de a támogatott cégek sorát átnézve kiderül, hogy nem mellesleg a NER-milliárdosok cégeit is sikerült a olcsó hitellel kitömni. Egyes NER-cégeknek akár több száz milliárdnyi közpénzt is juttattak az NKP-n keresztül. A Covid okozta válság alatt az NKP a jegybank egyik növekedéstámogató programja lett, amelynek keretében a cégek által kibocsátott kötvényeket az MNB felvásárolta, azaz néhány százalékos kamatozású hitelhez jutottak a programba jelentkező cégek. Az NKP tavaly december 14-i leállítása után, még 2022 áprilisáig 20 cégnek még összesen 239 milliárd forintnyi kötvényét vásárolta fel a jegybank.
Az NKP indulás óta összesen 89 cég 1550 milliárd forintnyi jegybanki hitelt kapott a kötvényprogramon keresztül.
Az elmúlt hónapokban az MNB folyamatosan szigorított a monetáris politikáján, ami eddig gyakorlatilag kimerült a jegybanki kamatemelésekben. Ez a múlt héten változott meg, amikor több lépésben mintegy 5900 milliárd forint likviditást vont ki a bakrendszerből az MNB, igaz, nagyon magas kamattal. Miközben az MNB az év elején a magyar cégeket egy-három százalékon finanszírozta, most a kereskedelmi bankoktól 14,4 százalékos éves kamattal fogadott be 2093 milliárd forintnyi betétet, vagyis a 13 százalékos jegybanki kamaton felül még 1,14 százalékos prémiumot is fizet. A MNB emelte a kereskedelmi bankok kötelező tartalékát is, a korábbi 400 milliárd forinttal szemben októbertől 2700 milliárd forintnyi tartalékot kell elhelyezni a kereskedelmi bankoknak a jegybankban. A kötelező tartalék után a jegybank a mindenkori – jelenleg 13 százalékos - alapkamatot fizeti, vagyis a monetáris szigorítás, a bankrendszer "megszabadítása" a felesleges, inflációt okozó pénztől, évi több száz milliárdjába kerül az MNB-nek és az adófizetőknek. Az MNB múlt heti közleménye szerint a likviditásszűkítő az intézkedéssekkel összesen közel 5900 milliárd forintnyi számlapénzt vont el a bankrendszertől. Ha ezt a pénzt tartósan az MNB-nél parkoltatják a kereskedelmi bankok, az a jegybanknak évente 800 milliárd forint kiadás.
