Iránban megtörtént az, ami sokáig teljesen elképzelhetetlen lett volna. Az interneten olyan felvételek bukkantak fel, melyek szerint a rohamrendőrség az egyik városban csatlakozott a tüntetésekhez. Ez pedig azt jelzi, hiába sürgeti Ali Hamenei vallási vezető a megmozdulások erőszakkal való leverését, azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy ez a mostani megmozdulás eltér a korábbiaktól, egyrészt, mert nők indították el a mozgalmat, másrészt mert nem csak az értelmiség vesz részt a tüntetéseken, hanem olyanok is, akik a tragikus megélhetés miatt voltak kénytelenek utcára vonulni.
Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a belbiztonságiak tömegesen állnának át a tüntetők oldalára, de annak a jele, hogy
ezúttal valami tényleg megmozdult a perzsa államban.
Polgárjogi csoportok beszámolói szerint hétvégén is egy sor városban folytatódtak a tüntetések, amelyek a 22 éves Mahsza Amini halála után törtek ki. Ebrahim Raiszi elnöknek a teheráni egyetemen tett látogatása során a diáklányok azt kiabálták felé, hogy "Kifelé!". Ezt mutatja a Twitteren közzétett videó. Raiszi beszédében azt állította, a fiatal iráni nők valójában továbbra is támogatják a rezsimet.
Aminit szeptember 13-án tartóztatták le Teheránban, mert „megszegte a fejkendő viselésére vonatkozó szabályokat”. Három nappal később meghalt. Halálának körülményeiről ellentmondásos információk állnak rendelkezésre. Állami közlés szerint egy igazságügyi orvosszakértő megállapította, Amini nem a rendőrségi őrizetben elszenvedett verések következtében halt meg, hanem egy már meglévő betegség nyomán. A lány szülei viszont azt közölték Mahszát nem gyötörte betegség. A vallási rendőrség általi letartóztatásáig teljesen egészséges volt, és minden ellenkező állítás hazugság – mondta a család.
A fiatal kurd nő halála országos tiltakozási hullámot indított el, amely az ország vezetése és általában a szabadságjogok korlátozása ellen irányul. Polgárjogi csoportok szerint eddig legalább 150-en haltak meg a tüntetésekben, több százan megsebesültek és több ezer embert letartóztattak. Az iráni kormány ellenségeit – köztük az Egyesült Államokat – okolja a tüntetésekért.
Az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP), illetve az Institute for the Study of War (ISW) elemzése szerint a megmozdulások most azért nem maradtak abba a rendőri brutalitás ellenére sem, mert a belbiztonságiak durva fellépése, valamint a rezsim által közvetített nyilvánvaló dezinformációk csak még jobban felbőszítették a lakosságot és inkább szítják a tüntetők haragját, mint csillapítanák azt. Hírek szerint a rezsim vette át például Szarina Eszmail Zadeh diáklány Telegram-fiókjának ellenőrzését, hogy így bizonyítsák: a lány öngyilkos lett. Pedig valójában az iráni biztonsági erők brutálisan megverték és megölték egy rezsimellenes tüntetés során.
A rezsim teljesen elszakadt a valóságtól – írja a CTP, és elidegeníti a lakosságot. Ezek a narratívák inkább egy belső közönségnek szólhatnak. Ali Hamenei október 3-i fellépése során ugyan úgy látszott, felépült a betegségéből, de az utódlásáért folytatott hatalmi harc nem ért véget. A rezsim radikális, hangzatos üzeneteivel azt akarja sugallni, egy esetleges hatalomváltás esetén is Irán „jó kezekben lenne”, kövesse bárki is Hameneit, nem történne változás. Csakhogy ezekkel az üzenetekkel éppen az ellentétes hatást érik el, hiszen ezúttal sem próbálnak a tüntetők kedvére tenni, nem sérelmeik enyhítésére koncentrálnak, hanem megint mindent erőszakkal oldanának meg. Így azonban csak egyre nő a szakadék a teheráni vezetés és a lakosság között, ami még nagyobb társadalmi robbanást eredményezhet. A Nobel-békedíjas iráni írónő, Sirin Ebadi a Neze Zürcher Zeitungnak elmondta: ha sikerülne is ezúttal vérbe fojtani a megmozdulásokat, újabb fél év elteltével megint tüntetne a lakosság.
Hétvégén a rezsimellenes tüntetések 20 tartomány legalább 29 városában zajlottak,
vagyis a megmozdulások egyre több helyszínre terjednek át. Sőt, a szombati volt az egyik legjelentősebb tiltakozó akció kezdetek óta. Az iráni lakosság széles rétegei vonultak utcára, beleértve a nemzeti kisebbségeket, a kereskedőket, a diákokat és a városi elitet. Pedig az iráni biztonsági erők egyre erőszakosabb eszközöket vetnek be a tüntetések elfojtására. Több városban éleslőszerrel, másutt festékbombával tüzeltek az emberekre. A tüntetők ugyanakkor bebizonyították, a kiterjedt internet korlátozások ellenére képesek a megmozdulások koordinálására. Jelszavai változtak az elmúlt hetekben: már nyíltan a rezsim megdöntését követelik. Az elégedetlenséget jelzi, hogy szombaton sok olajipari dolgozó és kereskedő lépett sztrájkba.
24 napja
tartanak a tüntetések Iránban, a rendőri erőszakkal sem tudták elhallgattatni a szabadságért tüntető embereket
