Az EU27 pénteki, nem hivatalos csúcstalálkozóján nem születtek döntések, a vezetők politikai vitát folytattak az ukrajnai helyzetről és az energiaválságról. Mint a tanácskozást elnöklő Charles Michel fogalmazott: az eszmecsere célja az volt, hogy meghallgassák és megismerjék egymás véleményét, és megbízzák az Európai Bizottságot friss javaslatok kidolgozásával a gáz árának korlátozására.
A prágai Várban összeült állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy csökkenteni kell a földgáz árát, de annak módjáról megoszlottak a vélemények. Többségük híve az árkorlátozásnak, az ellenzők viszont attól tartanak, hogy az ársapka megijesztené a cseppfolyósított földgáz szállítóit, arra késztetve őket, hogy máshol adják el termékeiket. Karl Nehammer osztrák kancellár, akinek országa még kap vezetékes gázt Oroszországtól, pénteken azt mondta: Bécs “támogatja a gázárplafon bevezetését, de közben meg kell győződni arról, hogy az nem egy orosz gázembargó a hátsó ajtón keresztül”.
Ursula von der Leyen a találkozó végén tartott sajtótájékoztatón azt ígérte,
hogy az általa vezetett Európai Bizottság a következő hetekben konkrét javaslatokkal fog előállni arról, hogy a közös gázbeszerzések, a megbízható szállítókkal kötött megállapodások és az energiapiac részleges reformja hogyan járulhatnak hozzá a magas energiaárak letöréséhez.
A cél az, hogy az EU27-ek október végi brüsszeli csúcstalálkozójukon közös nevezőre jussanak. Von der Leyen szerint Európa sokkal jobban felkészült a közelgő télre, mint az korábban remélték:
a gáztározók feltöltöttsége 90 százalékos, 15 százalékkal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában.
Az ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázimportjának 41 százaléka származott Oroszországból, ez mostanra 7,5 százalékra csökkent. A keleti szomszédot olyan megbízható szállítók váltották fel, mint Norvégia és az Egyesült Államok.
A csúcstalálkozón sok kritika érte Németországot, amely 200 milliárd euróval támogatja a német energiacégeket, miközben a többi tagállam képtelen ekkora segélycsomagot összerakni a saját vállalatai megmentésére. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a találkozóra érkezve azt mondta, hogy
a berlini lépés tönkreteszi az egységes piacot, amit Orbán Viktor miniszterelnök korábban kannibalizmusnak nevezett.
A vezetők két és fél órás vitát folytattak Ukrajnáról, a megtámadott országnak nyújtandó katonai és humanitárius segítségről, a háborús fejleményekről és az Oroszország által annektált négy régió helyzetéről. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Ukrajnának beígért 9 milliárd eurós makrogazdasági támogatás következő, 2 milliárdos részletét a következő napokban fogják átutalni. Kijev eddig 1 milliárdot kapott ebből a borítékból.
Egy újságírói kérdésre, miszerint osztják-e Joe Biden amerikai elnök véleményét arról, hogy Putyin fenyegetőzése az atomfegyverrel nem vicc, és a taktikai nukleáris eszköz bevetése is armageddont idézne elő, Charles Michel és Ursula von der Leyen megerősítette:
komolyan kell venni az orosz elnök fenyegetését.
