Azt állította Kövér László, az Országgyűlés elnöke (a Hetek című hetilapnak), hogy brutális erőpolitika folyik az unió részéről Magyarországgal szemben; rögeszméket, ideológiai dogmákat akarnak ránk kényszeríteni. Ami az uniós pénzekkel zajlik, az „olyan nyílt önkény, amit csak útonállásnak” lehet nevezni.
Ezzel szemben a tény az, hogy itt csak egy útonálló van, mégpedig az Orbán-kormány, amely az európai úton állandóan keresztbe tesz: vagy vétókkal, vagy az európai normák folyamatos megsértésével. Ráadásul még pénzt és életet kér egyszerre.
Azt állította Orbán Viktor (egy Facebook-posztban a prágai európai csúcsról), hogy az Oroszország elleni szankciók az égbe emelték az energia árát, de „Oroszország egyáltalán nem esett térdre, miközben az európai gazdaságok szinte elvéreznek”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az európai gazdaságok nem véreznek el, legföljebb véreznek, Oroszország viszont térdre esett. Az orosz gazdasági miniszter a napokban elismerte, hogy idén majdnem 3%-kal zsugorodik a gazdaság. És közben egyre többet kell a háborúra költeniük. Térdelőállásból.
Azt állította Orbán Viktor (az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel tartott budapesti találkozója után), hogy „Magyarországnak úgy kell most tekintenie Szerbiára, mint legfontosabb partnerére, akin keresztül el tudja érni a világot”. A keleti szállítási útvonalak ugyanis megbénultak vagy meg fognak bénulni, ezért a magyarok „kulcskapcsolat-rendszere” déli irányban van, legyen szó közlekedésről, energiáról vagy gázról.
Ezzel szemben a tény az, hogy Magyarország nem bezárt ország, amelynek csak Szerbián keresztül van kijárata a világra. Az előre lekötött orosz gáz ugyan most főleg onnét jön, de a gázimportunk másik fele nyugat felől, mint ahogy az orosz olajat sem Szerbián keresztül kapjuk. Egyébként meg a kereskedelmünk több mint háromnegyede bonyolódik az unióval. Orbán számára mégis Oroszország és Kína a világ?
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Facebook-oldalán), hogy Magyarország keményen tárgyalt, és elérte, hogy az orosz olajra tett ársapka ne vonatkozzon a csővezetékes kőolajszállításra, és az uniós szankciók alól kivételt kapjon a nukleáris energia is.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Unió nyolcadik szankciós csomagjában eredetileg sem szerepeltek ezek a büntető intézkedések, úgyhogy nem kellett keményen tárgyalni. De az is lehet, hogy Brüsszelben már annyira félnek Viktortól, Isten ostorától, hogy ezzel inkább meg sem próbálkoztak.
Azt is állította Szijjártó (ugyanott), hogy a magyar embereknek kárt okozó szankciós intézkedéseket ismételten sikerült megakadályozni.
Ezzel szemben a tény az, hogy ismételten nem sikerült, hiszen ez már a nyolcadik uniós szankciós csomag, amit az Orbán-kormány is megszavazott, holott – mint éppen a magyar vezetőktől tudjuk – ezek az intézkedések mind súlyosan ártanak Európának és Magyarországnak. Állítólag. De ha a szankciók politikája kudarc, akkor a kormány miért hagyja jóvá, ha viszont jóváhagyja, miért kudarc? A helyes megfejtők között jutalmat sorsolunk ki.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.