;

Parthenon;

- A brit kormányfő nem támogatja a British Museum Athénnak tett ajánlatát, hogy tárgyalják meg az antikvitások kölcsönadásának feltételeit

Görög frízek örökös brit fogságra ítélve. 

Liz Truss új kormányfő sürgősnek ítélte, hogy nyilatkozzon a British Museumban őrzött antikvitások sorsáról, miszerint az 1800-as évek elején Athénból Londonba került frízeknek szigorú őrizetben kell maradniuk az angol múzeumban.

Boris Johnson tavaly ősszel azzal farolt ki a görög miniszterelnök kérésére adandó egyenes válasz elől, hogy áttestálta a döntést a múzeumra, mondván, múzeológusi feladat a lehetőségek megvizsgálása. Akkor úgy tűnt, a szakemberek szabad kezet kaptak a rendezésre. A következetesen ellenálló British Museum megnyilvánulásai a korábbiaknál jóval békülékenyebbé váltak, nemrég Jonathan Williams igazgató helyettes ugyan kategorikusan kijelentette, a márványok elválaszthatatlan részei az intézmény kollekciójának, de egy „kulturális csere” lehetősége a látóhatáron belül van, új opció körvonalazódik: a kincsek kölcsönadásának lehetősége. Az intézmény amúgy nem zárja be falai közé gyűjteményeit, évi 4-5000 tárgy utazik a világ minden tájára, tavaly például Austrália és Új Zéland is vendégül láthatott 170 hellén antikvitást. Ez csak növeli az érdeklődést a British értékei irányt – nyilatkozta Williams.

George Osborne, az intézmény elnöke, nem mellesleg volt brit pénzügyminiszter, együttműködési ajánlatot tett a görögöknek a márványok valamilyen formában történő újraegyesítésére vonatkozó megállapodás nyélbe ütése érdekében. Osborne júniusban még bizakodott, ha egyik fél sem támaszt teljesíthetetlen előfeltételeket, létre jöhet a megegyezés. Liz Truss viszont a minap, anélkül, hogy részletes magyarázatokba bonyolódott volna a GB News tv-csatornának adott nyilatkozatában, annyit mondott, nem támogat ilyen megállapodást. Osborne reakciója nem ismert, a görög miniszterelnököt idéző Sunday Times szerint, viszont még idén sor kerül egy kormányszintű megbeszélésre. Kyriakos Mitsotakis azt reméli, III. Károly támogatni fogja erőfeszítéseiket.

A Parthenon-frízek Thomas Bruce, azaz lord Elgin, brit követ közreműködésével kerültek Nagy Britanniába. Ő 1801-ben látott munkához Athénban, megbízottjai évekig kopasztották a Parthenont, a kincsek előbb a lord angliai rezidenciájába kerültek, majd 1816-ban, a parlament jóváhagyásával, a brit kormány megvásárolta tőle a kollekciót 35 ezer fontért, és a British Museumra bízta örökös őrzésre. Görögország miután felszabadult a török uralom alól, 1834 és 1842 között többször is kísérletet tett a kincs visszaszerzésére, sikertelenül, ahogy a későbbi, legújabb kori próbálkozások is eredménytelenek voltak. Az Elgin-márványok számára kialakított hely üresen maradt az Acropolis Museum-ban, pedig közvéleménykutatások szerint a britek 56 százaléka, neves közéleti személyiségek, köztük Károly, még trónörökösként, is a visszaszolgáltatás mellett foglalt állást. A mindenkori miniszterelnökök viszont, Margaret Thatcher-től, Boris Johnsonon át, Liz Truss-ig kötelességüknek érzik az ügy blokkolását.

Befutott zenekarok mutatnak be felfutóban lévő tehetségeket október 8-án Budapesten, a Szabadság téren egy többórás, ingyenes koncerten.