Miután az Országgyűlés elfogadta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében benyújtott jogszabály-javaslatok közül a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítását, másnap Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kért a törvényről. A jogszabály szerint egyébként a jövőben lehetőség lenne az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentés-elutasításának, illetve a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló döntéseinek bírói felülvizsgálatára. Vagyis elvileg nem a Polt Péter vezette vádhatóságon múlik majd, hogy egy közvádas ügy eljut-e a vádemelésig, hiszen bárki élhetne magánváddal.
– Ebben a formában példátlan, hogy a kormány egy maga által beterjesztett és megszavaztatott törvénnyel kapcsolatban előzetes normakontrollt kért – mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász.
– Ilyenre utoljára a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején akadt példa, viszont akkor még más formában zajlott az előzetes normakontroll.
A törvény 2012-es változása szerint persze a törvény benyújtója, a kormány, valamint a házelnök indítványozhat előzetes normakontrollt a zárószavazás után, ám ezt a köztársasági elnök szokta kezdeményezni, ha valamiért nem akarta aláírni az aktuális jogszabályt. Egy kormány által kidolgozott törvény kapcsán jogosan vélelmezhető, hogy megfelelően körüljárták a témát, s jogi szempontból nincsenek benne aknák, vagy, ha mégis, akkor több időt szánnak rá a beterjesztés előtt.
Az alkotmányjogász szerint szinte kizárt, hogy ez esetben a jogi tökéletesség, az alaptörvényhez feltétlen megfelelés vezette a kormányt, sokkal inkább fifikás és gonosz játszmának tartja az eljárást.
Megszavazta az Országgyűlés a törvényeket, az Orbán-kormány enged az Európai Bizottság követeléseinek, hogy megkapja a pénzt– A kormány az Európai Bizottság felé eljátszhatja, hogy az elvárásoknak megfelelően elfogadtatott egy törvényt, s bízva az EB bürokratikusságában úgy gondolhatja, hogy ez elégséges az uniós pénzek folyósításához – vélekedett Szentpéteri Nagy. – Az AB jó sokáig elhúzhatja a döntést, Brüsszel közben utal, majd a grémium kimondja, a jogszabály alaptörvény-ellenes, a kormány pedig széttárja a kezét: jaj, pedig mennyire próbáltunk megfelelni, csak hát az alaptörvény felülírja a szándékunkat. Ami persze hazugság, hiszen ellentétben a normális demokráciákkal, ahol az alkotmányra nincs hatása a kormánynak, ugyanis szigorú feltételek mellett lehet csak módosítani, idehaza, ahogyan a tapasztalat is mutatja, akár napok alatt át lehet írni az alaptörvényt. Vagyis, ha valóban a változtatás lenne a hatalom célja, akkor az előzetes normakontroll helyett semmi perc alatt a törvényhez igazítanák az Alaptörvényt. Éppen az ilyen trükközés miatt vagyok pesszimista, vagy, mivel Magyarországon élünk, realista a sürgősségi eljárásban elfogadott jogszabályok gyakorlati hasznosulásával kapcsolatban, ugyanis eddig is rendre bebizonyosodott már: a kormány nem a valódi jobbító szándékért dolgozik sokat, hanem az átverés lehetőségének megteremtéséért. És miközben látszatra meg akar felelni az uniónak, megy a hangulatkeltés ellene, ilyen például a legújabb nemzeti konzultáció is.
TI: vállalják, feltételekkel
A Transparency International Magyarország (TI) bizonyos feltételek mellett hajlandó lenne szerepet vállalni a Korrupcióellenes Munkacsoportban (KM) – derült ki a TI lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Mint arról a Népszava beszámolt, a parlament a hét elején szavazta meg azokat a törvénymódosító javaslatokat, melyekkel a kormány el akarja érni, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz. Az egyik jogszabály az uniós támogatások ellenőrzésére létrehozott Integrációs Hatóság (IH) mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport felállításáról döntött. A munkacsoportban helyet kapnak a korrupció ellen küzdő civilek is, ám a 21 tagból csak tízet delegálhatnak, ugyanennyien érkeznek állami szervekből – minisztériumok, NAV, GVH, Országos Bírósági Hivatal, stb. –, a 21. tag pedig az IH elnöke lesz, akit az Állami Számvevőszék elnöke nevez ki, vagyis a civilek kisebbségben maradnak.
A TI csak akkor vesz részt a KM munkájában, ha annak nyilvánosan fogadják el az ügyrendjét, de legalábbis az érintettek előzetesen véleményt nyilváníthatnak róla. A szervezet szerint az üléseket a civilek bizonyos arányának kezdeményezésére kötelező legyen összehívni, illetve a munkacsoportnak lehetőséget kell biztosítani, hogy eljárást kezdeményezhessen az IH-nál, illetve magyarázatot kérjen a hatóság döntéseivel kapcsolatban. A TI emellett jelezte, amennyiben a munkacsoport működése nem megfelelő, a nyilvánossághoz fordulhat, s kiléphet a KM-ból.
