Az Oroszországgal szembeni szankciókat aláásó, rövidlátó, már-már ellenséges cselekedetként értelmezi a Nyugat, hogy a szaúdi vezetésű OPEC+ olajkartell szerdán a kínálat mérsékléséről állapodott meg. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamainak és az ahhoz informálisan társult nagy olajtermelőknek - köztük Oroszországnak Bécsben tanácskozó miniszterei a várt csökkentésnél kétszer nagyobb, napi 2 millió hordóval vágták vissza a novemberre előirányzott kitermelést. Ugyanakkor lényeges az is, hogy az OPEC+ egyes államai (például Nigéria és Angola) már augusztusban sem érték el a rájuk vonatkozó kvótákat, ezért a döntés gyakorlatban naponta 1-1,1 millió hordóval, vagyis nagyjából 1 százalékkal mérsékelheti a globális olajkitermelést, ami érzékelhető drágulást eredményezhet, fokozhatja az európai energiaválságot és a globális recesszió veszélyét.
Az olajkartell lépésével vélhetően az Európai Unió és a G7-es államok bevezetésre váró orosz olajra vonatkozó ársapkáját is el akarja gáncsolni, mivel az veszélyes precedenst teremt, ugyanis nem a kitermelők, hanem a fogyasztók szabják meg az árakat. A kitermelés csökkentésére vonatkozó döntésben az is közrejátszhat, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek némiképp elégedetlenek az Egyesült Államok Közel-Kelet politikája miatt, mert úgy látják, hogy a washingtoni kormányzat nem tesz meg eleget az iráni befolyás visszaszorítása érdekében.
Az OPEC deklarált célja, hogy 90-100 dollár között tartsa a kőolaj hordonkénti árát, az elmúlt hetekben azonban az ár 80 dollár alá esett. Az olajkitermelők azonban arra számítanak, hogy az inflációs nyomás és a válságjelenségek visszafogják a keresletet, ami végeredményben lefelé húzhatja a “fekete arany” árát. Szaúd-Arábia és az Emírségek azt hangoztatják, hogy a piac stabilitását szolgáló technikai döntés született, ám az Egyesült Államokban ezt másképp csapódott le. Joe Biden amerikai elnök csalódottságának adott hangot, Karine Jean-Pierre fehér házi szóvivő szerint nyilvánvaló, hogy az olajkartell Oroszország pártjára állt. A washingtoni kormányzat közölte, hogy olyan jogszabályon dolgoznak, amely csökkentheti az OPEC-nek az energiaárakra gyakorolt befolyását. A Demokrata Párt prominens politikusai is ellenlépéseket pedzegettek: Chris Murphy, a szenátus külügyi bizottságának tagja az amerikai-szaúdi kapcsolatok újraértékelését szorgalmazta, Tom Malinowski, a képviselőház külügyi bizottságának tagja pedig bejelentette, hogy törvényjavaslatot nyújt be a Szaúd-Arábiában és az Emírségekben állomásozó amerikai csapatok és légvédelmi rendszerek kivonásáról.
A heves reakciók részben arra vezethetők vissza, hogy novemberben lesznek a félidős választások, amelyeknek az egyik fő kampánytémája az infláció. Az üzemanyagárak nyár elején még rekordmagasak voltak, de azóta folyamatosan csökkentek, ezzel párhuzamosan pedig nőttek a demokraták egyébként igencsak halovány esélyei arra, hogy megőrizzék képviselőházi többségüket.
Az OPEC+ döntése azonban megfordíthatja a trendeket. A bírálatokat mindazonáltal az is erősíti, hogy a demokrata politikusok jellemzően kritikusak a jogtipró olajmonarchiákkal szemben, és az elvileg szövetségeses országok tényleg egy példátlanul fontos időszakban, az ukrajnai háború közepette fordítanak hátat Washingtonnak.
Az Egyesült Államok hónapok óta látványos gesztusokkal próbálta meggyőzni Szaúd-Arábiát az olajtermelés növeléséről, ami leszorította volna a világpiaci árakat, ezzel mérsékelve az amerikai (és európai) inflációs nyomást és visszavágja az Ukrajnával háborúzó Oroszország bevételeit. Biden ennek érdekében júliusban Dzsiddában kezet rázott Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel, aki a Dzsamál Hasogdzsi disszidens szaúdi publicista elleni 2018-as gyilkosság elrendelése miatt évek óta szalonképtelennek számított Nyugaton. Az amerikai elnök megalázó Canossa-járásával azonban mindössze annyit ért el, hogy az OPEC+ szeptemberre napi 100 ezer hordóval emelte a kitermelési kvótákat, amit aztán októberre vissza is vont. Annak sem volt érzékelhető hatása, hogy időközben Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár is lepacsizott a szaúdi trónörökössel.
Washington az utolsó pillanatig is lobbizott az Öböl-menti államoknál, a CNN szerint még azt is felajánlotta, hogy 200 millió hordó olajat vásárol az elmúlt hónapokban felhasznált stratégiai olajtartalékainak (SPR) pótlására. Biden azonban most arra kényszerül, hogy tovább csapolja a készleteket, hogy fékezze az OPEC+ szerdai bejelentése óta növekvő olajárakat.
