Bár összességében még 2,4 százalékkal nagyobb volt a teljes kiskereskedelmi forgalom augusztusban, mint a tavalyi nyár végén, a KSH csütörtöki adataiból az is látszik, hogy egyre jobban esik vissza az emberek vásárlókedve - vagy inkább lehetősége. Már az összforgalmat mutató adat is a bővülés lassulását jelzi, hiszen júliusban még 4,3 százalékos volt az éves alapon mért kiskereskedelmi forgalomnövekedés. A részletes adatok pedig egyértelműen rávilágítanak, hogy a növekvő inflációval képtelen lépést tartani a vásárlók pénztárcája, és a vevők ott (is) spórolnak, ahol még a covid válság alatt sem: az élelmiszereken. A pandémia miatti lezárások és nyitvatartási korlátozások alatt végig jól teljesítő élelmiszerkiskereskedelem forgalma augusztusban ugyanis immár harmadik hónapja került mínuszba. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes üzletekben a nyár utolsó hónapjában 2,4 százalékkal estek vissza az eladások.
Ennek hátterében minden bizonnyal az áll, hogy augusztusban - a még mindig érvényben lévő árstopok ellenére - csaknem 31 százalékkal többet kellett fizetni az élelmiszerekért. A margarin 67, a kenyér 64, a sajt 61, a száraztészta 58, a tejtermék 55 százalékkal került többe, mint tavaly augusztusban. Az általános éves infláció a nyár végére 15,6 százalékra ugrott, a választások előtt kiosztott adóvisszatérítések, év eleji béremelések, egyszeri juttatások pedig addigra már rég elfogytak. Az adatok alapján úgy tűnik, az árak elszaladását az évközbeni bérkompenzációk sem tudják ellentételezni.
Nem csupán az élelmiszereken, hanem az egyéb árucikkeken is igyekeznek spórolni a vásárlók. A nem élelmiszerkiskereskedelem forgalma mindössze 0,5 százalékkal bővült, ami lényegében stagnálást jelent, holott az előző hónapban még ezen a területen 3,2 százalékos volt az éves növekedés. Bútorokból, cipőkből és ruházati termékekből kevesebbet vásároltak az emberek – pedig ezek a területek a covid óta még nem is igazán álltak talpra -, miközben a használt cikk üzletek forgalma 6,2 százalékkal nőtt. A webáruházak forgalma is 3,1 százalékkal visszaesett tavalyhoz képest (az online kiskereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalom 7,5 százalékát adja).
Hogy a fentek ellenére összességében mégis egy enyhe növekedést mutatnak a kiskereskedelmi adatok, az egyértelműen a benzinárstopnak köszönhető.
A benzinkutak forgalma ugyanis 18,4 százalékkal bővült. Az előző hónaphoz képest ugyanakkor már ez az adat is a vásárlások visszafogását jelzi, hiszen júliusban még 27,6 százalékos forgalomnövekedést mértek az üzemanyag-kiskereskedelemben.
Az adatokat havi összevetésben vizsgálva az látszik, hogy az élelmiszer kiskereskedelem forgalma júliusról augusztusra mindössze 0,25 százalékkal emelkedett, holott a turizmus szempontjából legerősebbnek számító hónapban jellemzően nőni szokott az élelmiszervásárlás. A nem élelmiszer jellegű üzletek értékesítéseiben is egyre jobban érezteti hatását az emelkedő infláció: itt havi alapon 0,8 százalékos volt visszaesés. Jellemzően ezekben a boltokban találhatók meg azok a termékek, amelyekről a reáljövedelem csökkenése esetén a fogyasztók lemondanak – mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Hozzátette: az augusztusi üzemanyagforgalmat az árszabályozás részleteinek átalakítása miatt júliusra előrehozott tankolások 3,4 százalékkal vetették vissza. Ez az egy évvel ezelőttihez képest ugyanakkor még mindig jóval magasabb üzemanyag-keresletet jelez, ami a továbbra is életben lévő ársapka eredménye. Virovácz Péter szerint a lakosság tehát elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, a költségvetési szigorítások - a rezsicsökkentés és a kata átalakítása – pedig ezt tovább erősítheti a következő hónapokban. Az elemző úgy látja: megnőtt a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökken a július-szeptemberi időszakban.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is úgy véli: a következő hónapokban tovább romolhat a helyzet. A vásárlóerő még inkább csökken, a nettó reálbérek pedig a magas infláció miatt mínuszba kerülnek. Augusztusban a nyári utazások miatt fokozott volt az üzemanyagok iránti kereslet, de ez a tényező kiesik a következő hónapokból, és ez ugyancsak visszahúzza majd az összesített kiskereskedelmi forgalmat. A mostani kilátások alapján az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedében a kiskereskedelmi forgalom nagy valószínűséggel zsugorodni fog – véli Németh Dávid.
Adókedvezmény elvételével ösztönöznének fogyasztásra
A SZÉP-kártyákon parkoló, jelenleg mintegy 100 milliárd forintnyi „alvópénzzel” tartaná életben a rezsisokk miatt nehéz helyzetbe került turizmust és vendéglátást a kormány. A fogyasztás ösztönzése érdekében ugyanis lerövidítenék azt az időszakot, amíg adókedvezménnyel lehet elkölteni a cafeteria-összegeket. Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter közleménye szerint a kormány a turizmus, vendéglátás szektor támogatása és az általuk fenntartott jelentős számú munkahely megőrzése érdekében arról döntött, hogy a SZÉP-kártyákon 2022. október 15-ig jóváírt összegeket csak 2023. május 31-ig lehet a 15 százalékos adókedvezmény mellett felhasználni. Ez után a kártyatulajdonosnak a teljes adótartalmat meg kell fizetnie, és a jövőben is csak egy évig használható fel a 15 százalékos kedvezmény. Eddig a kártyákon lévő béren kívüli juttatás összege az utalást követő második naptári év május 31-ig, adott esetben tehát akár két és fél évig is rendelkezésre állt.
