;

Észak-Korea;rakétakísérlet;Kim Dzsong Un;

- Phenjan provokál és fejleszti rakétáit

Mintha figyelemhiányos óvodás lenne, úgy viselkedik az utóbbi időben az atomfegyverekkel rendelkező Észak-Korea teljhatalmú ura, Kim Dzsongun. 

A diktátor idén, az Ukrajna elleni orosz invázió közepette rekordszámú rakétatesztet rendelt el: a phenjani rezsim tegnap huszadik alkalommal hajtott végre ilyen kísérletet, 2017 óta az első olyat, ahol a rakéta Japán felett is áthaladt.

A fegyverkísérlet komoly riadalmat okozott Japán északi szigetén, Hokkaidón. A munkába menő felnőttek és az iskolákba igyekvő diákok ijedten kerestek menedéket, miután a reggeli csúcsforgalom idején megszólaltak a légvédelmi szirénák és megjelentek a rakétaindításról szóló figyelmeztetések a tévék, mobiltelefonok képernyőin. Az egész prefektúrában felfüggesztették a vonatközlekedést, a régió székhelyén, Szapporóban a metrók sem jártak, az államosok tömve voltak utasokkal. Feszült percek következtek, mire kiderült, hogy a kilőtt rakéta több száz kilométerrel a szigetország felett haladt át, majd - a riasztás kiadása után negyedórával - több ezer kilométerrel arrébb csapódott be a Csendes-óceánba.

A teszt során Észak-Korea minden eddiginél messzebbre, több mint 4500 kilométer távolságra lőtt ki egy rakétát. Ez azonban az Egyesült Államok számára is aggodalomra ad okot: arra utal ugyanis, hogy a phenjani rezsim képes lenne csapást mérni a Csendes-óceánon fekvő, amerikai Guam szigetére, amely stratégiai jelentőségű haditengerészeti bázisnak ad otthont.

Washington és térségbeli szövetségesei egyöntetűen elítélték az észak-koreai provokációt, Kisida Fumio japán miniszterelnök például barbár cselekedetnek minősítette azt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter külön-külön felhívta japán és dél-koreai kollégáját, arról biztosítva őket, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is sziklaszilárd az elkötelezettsége a két ország védelme mellett. Amerika két szövetségesével külön-külön megtartott légi hadgyakorlattal demonstrálta harckészültségét, vagyis azt, hogy egy tényleges támadásra rövid időn belül képesek lennének válaszolni.

Az Észak-Korea egyik legfőbb támogatójának számító Kína nem ítélte el a provokációt, ahogyan Oroszország sem.

Csak találgatni lehet, hogy a phenjani rezsim idén miért hajt végre a korábbiaknál sűrűbben rakétakísérleteket. Elképzelhető, hogy Kim Dzsongun a provokációkkal az Egyesült Államok figyelmét szeretné megragadni és tárgyalásokat kierőszakolni. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a fegyverkísérletek inkább az észak-koreai rakétaarzenál további fejlesztését szolgálják. Ez esetben a diktátor tulajdonképpen kihasználja, hogy folyamatosan az ukrajnai háború áll a nemzetközi érdeklődés középpontjában, a Nyugat és Oroszország közti feszültség pedig valószínűtlenné teszi, hogy emiatt az ENSZ Biztonsági Tanács újabb, Észak-Koreát sújtó szankciókat szavazzon meg.

Szakértők mindenesetre a megszaporodott rakétakísérletekből arra következtetnek, hogy a phenjani rezsim nukleáris tesztre készül. A feszültséget tovább élező lépéssel Kim Dzsongun alighanem megvárja a Kínai Kommunista Párt október 16-án kezdődő, kulcsfontosságú kongresszusának végét.

Berlin az ügyet lezártnak tekinti, Varsó nem annyira.