A kormánynak egyelőre nincsenek pontos számításai arról, hogy a téli szünet meghosszabbítása mekkora megtakarítást jelenthet a köznevelési intézmények tekintetében – legalábbis ez szűrhető le a Belügyminisztérium (BM) lapunknak küldött tájékoztatásából. A kormány az energiatakarékosságra hivatkozva döntött a központilag meghatározott őszi szünet elmaradásáról és a téli szünet egy héttel történő meghosszabbításáról, ezért szerettük volna megtudni, így mennyit lehet spórolni az energiával. A BM mindössze annyit írt, a tankerületi intézményekben az eltérő adottságokra, különböző típusú feladatokra tekintettel egyedileg készül fűtési terv, illetve számítás az energiafelhasználásra vonatkozóan.
A téli szünet meghosszabbítását csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, nem sokkal később az erről szóló rendelet is megjelent. E szerint az őszi szünet idén nem adható ki, igaz, a mindenszentek (november 1.) keddre esik, így lesz egy négynapos hosszú hétvége. Ugyanakkor az intézményvezetők saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy kiadják szünetnek a hosszú hétvége utáni három napot is – az igazgatók egy évben összesen öt nap tanítási szünetet rendelhetnek el. A téli szünet egységesen december 22-én kezdődik és január 8-ig tart.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint
sem az iskolák, sem a szülők nem lesznek könnyű helyzetben.
Például, ha az egyik iskolában mégis lesz őszi szünet három napra november 1-jét követően, a másikban nem, és egy családban több gyerek is érintett, kérdés, mit tehet a szülő? Elmondta az is, hogy sokan – köztük pedagógusok is – az őszi szünetre családi kirándulás szerveztek (egyik kollégája például Londonba ment volna meglátogatni a gyermekét, már a repülőjegyet is megvette), ám sok esetben az ilyen programok most meghiúsulnak.
Az is kérdés, mit tehetnek azok a kisgyermekes szülők, akiknek a hosszabb téli szünetben gondot okozhat gyermekeik felügyelete, mert dolgozniuk kell. Érdeklődtünk a BM-nél, lesznek-e tankerületenként ügyeletes iskolák a szünet alatt is; azt a választ kaptuk, hogy
“a téli szünet alatt eddig sem volt feladata az intézményeknek ügyeletet biztosítani, ilyen kötelezettségük most sem keletkezett az iskoláknak”.
A PSZ alelnöke szerint, ha a köznevelési intézményekben tudnak is valamennyit spórolni a hosszabb szünettel, az ország gázfogyasztására nézve ez nem lehet nagy hatással, mert így majd a családoknak kell otthon többet fűteniük. – A kormány lényegében a családokkal fizetteti meg az iskolák bezárásával megtakarított rezsit – fogalmazott Totyik Tamás.
Tanárokat rúgtak ki polgári engedetlenség miatt
Legalább öt pedagógust azonnali hatállyal kirúgtak a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután az elmúlt hetekben többször is polgári engedetlenség keretében tagadták meg a munkavégzést, tiltakozva a kormány oktatáspolitikája és a sztrájkjog korlátozása ellen. Köztük van Törley Katalin is, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója. Az egyik érintett pedagógus a 444-nek azt mondta, bírósági úton fogja megtámadni a rendkívüli felmentést. Korábban a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét mentették fel pozíciójából ugyanilyen okok miatt, az ő ügyében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) indított munkaügyi pert.
"Fogalmam sincs, mit csinálok"
– Jól kicsesztek velem az őszi szünet elhalasztásával, fogalmam sincs, mit csinálok a lányommal január elején – háborgott Ágnes, akinek gyermeke az egyik kaposvári iskola ötödik osztályába jár. – Egyedül nevelem, s mivel fél ötig dolgozom, óriási segítség, hogy tanulószobán lehet négyig, utána pedig az alsósok ügyeletes tanítója figyel rá, mert öt előtt nem tudok érte menni. Nekem minden szünidő igazi tortúra, az őszi három napjára, mivel nem tudom táborba küldeni, mint nyáron, szabadságot vettem ki, ahogyan karácsonykor a két ünnep közé is. Most az első teljesen feleslegessé vált, viszont január első hetére biztosan nem kapok szabit, ugyanis ilyenkor nem engednek el senkit két hétre a cégtől. Az egyetlen megoldás, hogy beviszem magammal a munkahelyemre, ahol szegény gyerek fél nyolctól fél ötig unatkozik majd, ez lesz neki a szünete, s felüdülést jelent majd neki visszamenni az iskolába, ami nem normális.
Fekete Zoltánné is dühöngött az őszi szünet elhalasztása miatt, ugyanis november első hetében szerdától szombatig Berlinbe utazott volna a családjuk: a két, hét és kilenc éves gyerek szeptember eleje óta visszaszámol, hány nap van még az indulásig, ugyanis életükben először utaznának repülőn.
– A szállást vissza tudjuk mondani, a repülőjegyet viszont augusztusban megvettük, a lemondása négyünknek több, mint 100 ezer forint lesz, legalábbis a légitársaság honlapja szerint, amit azonnal megnéztem, amikor meghallottam a hírt. Ez csaknem annyi, mint a jegyek ára – magyarázta. – Nem értem, miért most jutott az eszükbe, erről a tanév előtt dönteni kellett volna, lehetett tudni, milyen a helyzet.
Az őszi szünet elhalasztása a pedagógusok és a gyerekek számára is pluszkihívást jelent, főleg az alsó tagozatban, s leginkább az elsősöknél, másodikosoknál.
– A gyerekek már most fáradtak, nekik nagyon új minden, pont jó időben lett volna az őszi szünet, hogy kicsit kifújhassák magukat – mondta egy kaposvári tanítónő. – Az előző osztályomban jobban bírták, de ott néhány gyerek kivételével mindenki betöltötte a hetet, mire elsős lett, most viszont, az új rendszerben a nagy többség alig múlt hat, s egy év ebben a korban még rengeteget számít. Az állandó figyelemkényszer, a 45 percig tartó helyben ülés rengeteget kivesz a gyerekekből, közel négy hónapot pedig nem is lehet velük egyfolytában dolgozni. Decemberre használhatatlanok lesznek, ami azt jelenti, megcsúszunk a tananyaggal. Az ilyen problémák eddig csak május körül jelentkeztek, amikor januártól június közepéig csak a kétnapos tavaszi szünet jutott pihenésnek. A plusz egy januári hét pedig nem sokat ér, a hatása ugyanúgy elvész majd a tavasszal, azaz a tanév utolsó másfél hónapjára ismét kikészülnek a kicsik. Meg kellene érteni a döntéshozóknak, az iskolákban nem számok, statisztikai adatok, táblázatok járnak, hanem gyerekek, s úgy kellene alakítani a tanévet és a tananyagot, ahogy neki jó.
– Az általános- és középiskolás lányaim nagyon várták az őszi szünetet. Október végére elfáradnak – erősítette meg Dezső Dóra, aki Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmártonban él családjával. A gimnazista lánya naponta fél 6-kor kel, délután 5-re ér haza, számított rá, hogy lesz egy hét, amikor pihenhet. Azt, hogy mindezt kompenzálja-e a hosszabb téli szünet, nem tudja megmondani, mert eddig még nem történt ehhez hasonló.
– Ez egy agyrém. Nem is értem, hogy gondolják a takarékoskodást. Azt, hogy teljesen letekerik a fűtést az iskolában, úgysem lehet megcsinálni. Vagy január 9-én visszamennek a gyerekek a még alig melegedő, 10 fokos termekbe? – fogalmazta meg aggályait a hódmezővásárhelyi Berta-Dékány Anita. A Csongrád-Csanád megyei édesanya az eltörölt őszi szüntet hallatán is felkapta a fejét. A legkisebb fia első osztályos, egy hónap sem telt el, már annyira fáradt, hogy reggelente alig tudja felébreszteni. – Felháborítanak azok a facebookos kommentek, hogy „mit panaszkodnak a szülők, a mi időnkben sem volt őszi szünet”. Ez így van, de emlékezzünk már vissza: akkoriban a tanagyag mennyisége jóval barátságosabb volt, a gyerekek nem voltak ennyire leterhelve, mint manapság – hallottuk tőle.
„Felröhögtünk kínunkban a kollégákkal” – fogalmazott lapunk érdeklődésére egy Csongrád-Csanád megyei pedagógus. „Az lesz, hogy legkésőbb novemberre „kifúj” a diákok energiája. A karácsony előtti héten eddig sem volt egyszerű a figyelmet és a fegyelmet fenntartani. Idén szerintem jobb, ha oktatás szempontjából az egész decemberről lemondunk” – vetítette előre. Ráadásul az ő iskolájukban a helyzet azért is „vicces”, mert a kormány ugyan a spórolásra hivatkozva hosszabbítja meg a téli szünetet, de – hasonlóan a régió jó néhány intézményéhez – náluk is termálenergia biztosítja a fűtést, tudomása szerint gázt alig használ az iskola.
Bár a rendelet elsősorban az iskolákat érinti, az óvodákra is hatással lesz, hallottuk egy óvónőtől. Az iskolás testvérrel együtt a kicsik is otthon szoktak maradni, így az ovik az őszi szünetben, ahol csak tehetik, csökkentett üzemmódban működnek. Erre most nem lesz lehetőség, a már kikért szabadságokat is újra kell tervezni a kollégáinak, mondta.
Kényszerszabadságra küldi a kormány a hivatalnokait
A kormányzati igazgatásban dolgozókat képviselő szakszervezetek szerint a kormány elengedte az állampolgárok kezét, amikor december 22. és jövő év január 6. között két és fél hetes igazgatási szünetet rendelt el, hogy spóroljon a hivatalok fűtésén. A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke hangsúlyozta, ebben az időszakban így nem lehet majd nyugdíjat, egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat, álláskeresési járadékot igényelni, tehát sérül az állampolgárok ügyintézéshez való joga. Taskovics István szerint a koronavírus-járvány legdurvább időszakában sem szüneteltette a kormány a hivatalok működését arra hivatkozva, hogy a lakosságnak szüksége van ezekre az ellátásokra, hogy pénzhez juthasson.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a kényszerszünetet épp az év végi pénzügyi zárások idejére rendelték el, ami hatalmas gondokat okozhat. Boros Péterné szerint
a hivatali dolgozók is látják, hogy az energia árak mennyire megnőttek, de úgy vélik, ennek árát nem nekik és a lakosságnak kellene megfizetni.
A péntek éjjel megjelent kormányrendelet értelmében a fenti időszak munkanapjain szabadságra küldik a kormányzati igazgatásban dolgozókat, még azt a szabályt is eltörlik átmenetileg, hogy a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik. Ha pedig valakinek már nincs elég idei szabadsága, a jövő évi terhére lesz kénytelen otthon maradni.
A szakszervezeti vezetők ezt különösen azért tartják sérelmesnek, mert a kormányzati igazgatásban dolgozó nagyjából 73 ezer ember szabadsága már 2019. márciusában, a róluk szóló törvény hatályba lépésekor átlagosan öt nappal egyébként is megrövidült, a munkaidejük pedig megnőtt. A jelenleg általánosnak tekinthető 25 nap szabadságuknak most majdnem a feléről a munkahelyi feletteseik döntenek. Közben azonban az sincs kizárva, hogy valamiért akár otthon, akár egy kijelölt helyen mégis dolgozniuk kell, hiszen az uniós elszámolások vagy más nemzetközi feladatok nem állhatnak le, de ezt csak két nappal a munka megkezdése előtt közlik majd velük.
Mindezek miatt a két érdekvédő közös közleményben fordult a munkát keresőkhöz, hogy ne akarjanak a kormányzati igazgatásban elhelyezkedni, mert nem elég, hogy a bérek nem elegendőek a tisztességes megélhetéshez, ma már a munkafeltételek és munkakörülmények is embertelenek.
Fólia az ablakon
A hivatalok betartják a központilag elrendelt 18 Celsius fokos határt, nem indították be a fűtést a korán jött hideg ellenére. A szakszervezetek ez ellen is tiltakoznak. A humánterület Szalai utcai minisztériumi épületében ráadásul épp ezekben a hetekben cserélnek ki ezernél is több ablakszárnyat. Ahol sikerült befejezni a munkát, ott nem fagyoskodnak a dolgozók, de van, ahol fóliát ragasztgatnak az üveg helyére, rengeteg forró teát isznak és hajszárítót csempésznek be. Komolyabb melegítő eszközt nem lehet bevinni az irodákba.
