Különösen kedvelem azokat a thrillereket, amikor a néző okosabb a vásznon látható karakternél. Tobias Lindholm dán rendező legújabb, The Good Nurse (A jó nővér) című műve – amelynek európai premierje az épp zajló 18. Zürichi Nemzetközi Filmfesztiválon volt – is így nyűgözi le a mozgókép szerelmeseit. Persze, ennek a filmtípusnak a nagymestere Alfred Hitchcock, aki a Vertigo (Szédülés) című klasszikusában játssza el ezt a trükköt – a James Stewart alkotta karakter nem tudja azt, hogy a szerelme, akit halottnak hisz, nem az.
A The Good Nurse valós eseményeken alapul: Charles Cullen (Eddie Redmayne) sorozatgyilkosra fókuszál, aki kórházi ápolóként 1988 és 2003 között bevallása szerint huszonkilenc embert tett el láb alól különböző gyógyszerek (például inzulin) túladagolásával. (Cullen a hatóságok becslései szerint valójában több mint négyszáz lélek idő előtti távozásáért felelős.) Lindholm a film történetét a lebukás évére koncentrálja, amikor a gyilkos egy somerville-i kórházban, a Somerset Medical Centerben dolgozott. A rendező még egy karaktert megtesz protagonistának: Amy Loughren nővért (Jessica Chastain), aki intim barátságba került Cullennel, de végül ő lesz az, aki leleplezi a gyilkosságokat.
A hatásos dráma nem az effektek, hanem a pszichológia és a szenvedély szintjén zajlik – ez olyan rendezői megközelítés, amit még nem nagyon láttunk.
Tobias Lindholm képes elérni, hogy mind a hőshöz, mind a bűnöshöz empátiával viszonyuljon a néző, ennyire hús-vér karaktereket csak kevesen tudnak a vásznon hitelesen megteremteni. Jessica Chastain és Eddie Redmayne játékát is ki kell emelni – csodálkoznánk, ha nem lennének ott a jövő évi Oscar-jelöltek között.
„Hihetetlen, hogy nem tudtam erről a sorozatgyilkosról és a legjobb barátjáról, aki a szenvedély erejével képes őt meggyőzni, hogy ne gyilkoljon tovább és vallja be a tetteit” – mondta az újságíróknak Eddie Redmayne Zürichben. Ahogy fogalmazott: Amy az érzelmek erejével leplezi le a sorozatgyilkost, ez pedig olyan szupererő, amivel a képregényhősök sem rendelkeznek. Hangsúlyozva: itt nem a történet a legfontosabb – hiszen az ismert –, hanem az érzelmi kaland, és ahogy azt Tobias Lindholm elmeséli. Redmayne Zürichben másodjára látva művet még inkább azt gondolja, a film alkotóként s nézőként is komplett utazás volt neki. De persze ez nem lepte meg: nagy híve a rendezőnek, akit az első, R című filmjétől kezdve rajongással követ. Arra a kérdésre, mi vonzotta ahhoz, hogy egy veszélyes és elborult karaktert alakítson, azt válaszolta: már nagyon szeretett volna egy olyan szerepet, ahol mind a karakter, mind a rendező „túlhajtja” őt a komfortzónáján. „Amikor átszellemültem Charles Cullenné, és emiatt elkezdett egy bizarr görcs kialakulni a gyomromban, éreztem, sikerült szintet lépnem” – mondta.
Azért tegyük hozzá: A dán lányban alakított transzneműségre vágyakozó férfi, vagy A mindenség elméletében a beszédében és mozgásában korlátozott Stephen Hawking Oscart érő megformálása sem lehetett egyszerű rutinfeladat Redmayne-nek.
Infó
Tobias Lindholm: The Good Nurse. A filmet a Zürichi Nemzetközi Filmfesztiválon láttuk, Magyarországon a Netflix kínálatában október 26-tól lesz elérhető
Két és fél perc égés
„Kilenc vagy tízéves koromra datálom karrierem kezdetét. A The London Palladium-ban volt egy Oliver-produkció Jonathan Pryce-szal a főszerepben, amelybe több ezer gyerek közül kerültem be. Mivel jó tanuló voltam, a szüleim támogattak, nekik az volt a fontos, hogy iskolát ne hanyagoljam el. Színészi ambícióimat ma is támogatják” – mesélt pályakezdéséről Eddie Redmayne a sajtóbeszélgetésen. Első találkozása Jessica Chastain színésznővel a The Late Night Show with James Corden egyik adásában volt, amely abból űz sportot, hogy valami régi, gyerekkori felvétel alapján megalázzák a kedves vendéget. Persze, erre figyelmeztetik is őket. James és Eddie Angliában egy ügynökségnél voltak, gyerekkoruk óta ismerik egymást. „Minden évben volt egy közös produkció, afféle ki miben jó és én mindig énekeltem, ő meg táncolt. Erre előhúzott egy felvételt ebből az időszakból – aminek a létezéséről sem tudtam –, melyben a Memory-t éneklem a Macskákból. Két és fél perc totális égés volt a világ előtt” – mesélte Eddie Redmayne nevetve.
